A foglaló és az előleg fogalmával leggyakrabban az ingatlan adásvételi szerződéseknél találkozhatunk. A köznyelvben sokszor rokon értelmű kifejezésként használják, azonban fő különbség a kettő között az, hogy milyen feltétek mentén jár vissza a foglaló és az előleg. Igaz, van köztük bizonyos hasonlóság is, azonban joghatásuk már számos különbséget eredményez.
A hétköznapi élet számos területére érvényes, hogy szerződéskötés során a szándék komolyságát előleg, vagy foglaló adásával fejezik ki, ezek között leggyakoribb az ingatlan adásvétel esete. Mivel életünk egyik legnagyobb befektetéséről szól, érdemes körültekintően eljárni: a nem megfelelő jogi kifejezés használata, vagy a szerződés pontatlan megfogalmazása akár súlyos anyagi károkkal járhat.
A foglaló és előleg mindig örökzöld témák, ezért a fogalmak tisztázásakor szólni kell a kettő közötti közös tulajdonságról, illetve a különbségekről.
Foglaló vagy előleg: közös tulajdonságok
A foglaló és előleg egyaránt a szerződéskötési szándék komolyságát fejezi ki, mindkettőt a szerződés megkötése előtt illetve azzal egyidejűleg adja a vevő az eladónak. Közös tulajdonságuk, hogy amennyiben létrejön a szerződés a vételár részét képezik.
Előleg vagy foglaló: fontosabb különbségek
Mind az előleg, mind a foglaló esetében a vételár csökken az összegével. A kettő közötti különbség a szerződés meghiúsulása esetén fellépő jogkövetkezményekben, valamint a szerződésben való feltüntetés kötelezettségében mutatkozik meg. Ha a felek a vételár előleget foglalóként szerepeltették az adásvételi szerződésben, akkor a meghiúsulás esetén eltérő szankciók érvényesek.
Előleg jellemzői
A vételi szándék komolyságát fejezi ki, része a vételi árnak, az összege pedig a felek megegyezésétől függ. Az előleget a vevő bármikor átadhatja az eladó részére, lényeges, hogy az írásbeli szerződésben erre konkrétan utaljunk. Amennyiben bármelyik fél részéről meghiúsul az ügylet, az előleg teljes összege visszajár a vevőnek.
Foglaló jellemzői
A foglalót legjobban a köznyelv által használt „bánatpénz” fejezi ki (aminek a jogi fogalma azonb an más), hiszen amennyiben meghiúsul a szerződés, vagy a duplája jár a vevőnek, vagy az eladónál marad. A foglaló általában a vételár 10 százaléka – érdemes a szerződésben vállalt kritériumokat hivatalos formában, gondosan rögzíteni. A pénzösszeg átadása általában megelőzi az adásvételi szerződés megkötését, de az is gyakori, hogy csak azzal egy időben kerül sor. A hétköznapi gyakorlat alapján elmondható, hogy a vevő szempontjából az a legideálisabb, ha – az ügyvéd által ellenjegyzett ingatlan adásvételi szerződés aláírásakor kerül rá sor.
Amennyiben az adásvétel meghiúsul, akkor a foglaló különféle feltételek mentén jár vissza. Ha az eladó hibájából történik, akkor a foglaló kétszerese jár a vevőnek. Amennyiben a vevő részéről kerül a szerződés felmondásra, akkor a foglaló az eladóé marad. Ha viszont az üzlet közös megegyezéssel kerül felbontásra, illetve mindkét fél hibája okán nem kerül megkötésre, akkor a vevő visszakapja a foglaló teljes összegét.
