Az öröklési jog az egyik legösszetettebb szabályrendszerünk, viszont egyben ez az a jog ág, amely szinte mindenkit érint. Az élet során felhalmozott javak hagyatékká alakulnak, amely az örökösökre száll át. A törvényes öröklés rendjét a hatályos jogszabályok szabályozzák, de számos jogi eszköz biztosít lehetőséget arra, hogy még életünkben a felhalmozott vagyon sorsáról döntést hozzunk. Laikusként nem könnyű eligazodni a szerteágazó szabályok között, így ha bárki örökösödési vagy hagyatékkal kapcsolatos jogvitában érintett érdemes szakemberhez fordulnia.
Öröklési jog szerepe
Különösen az életkor előrehaladtával előbb-utóbb mindenkiben felmerül, hogy mi fog történni az élete során felhalmozott vagyonnal. A személy elhalálozásával a vagyon hagyatékká alakul, amely lehet például ingatlan, ingóság, értékpapír, és pénz, amely az örökösökre száll át. A lakosság túlnyomó többsége még mindig az öröklési jog által szabályozott törvényes öröklés rendjére hagyatkozik. Csak a hazai népesség alig több mint 10 százaléka az, aki végrendeletet készít, és különösen árulkodó, hogy a nyilvántartásba csak ennek csekély százaléka kerül be. Rendezett családi viszonyok esetén, és a családtagok jó kapcsolata esetén az öröklési szabályok nem bonyolultak, azonban problémás kapcsolatok esetén számos bonyodalom adódhat a hagyaték körül. Laikusként nem könnyű eligazodni a szerteágazó szabályok között, és nem árt tisztában lenni az örökösödés aktuális tudnivalóival, és a jogszabályokkal.
Kell-e ügyvéd a végrendelet írásához?
A végrendelet megírásához nem szükséges az ügyvédi közreműködés/ellenjegyzés, viszont a tapasztalatok szerint a készítői – jogi ismeretek hiányában olyan jellegű hibákat vétenek, amely által a végakarat esetleg egészében, vagy részletében érvénytelenné válik.
Hogyan kerülhető el a végrendelet megtámadása?
Ingatlan esetében az öröklési szerződéshez ügyvédi ellenjegyzés is szükséges. A végrendelet megtámadása öröklési jogász ügyvéd által készített végrendelettel kerülhető el. Nem javasolt az interneten talált végrendelet minták használata, mivel érvénytelenséget eredményező hibákkal rendelkezhetnek. Ha a végrendeletet nem is ügyvéd készíti, az előzetes ügyvédi tanácsadás mindenképpen javasolt az érvénytelenség elkerülése érdekében.
Miért érdemes a végrendelethez ügyvédi közreműködést igénybe venni?
A számos előny mellett érdemes kiemelni, hogy az ügyvéd közreműködésével készült végrendelet bekerülhet a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába (VONY), amely a hagyatéki eljárás során hivatalból ellenőrzésre kerül. Ezzel olyan bonyodalom előzhető meg, mint ami például a valaki által eltitkolt fontos dokumentum esetében fordulhat elő. Az is gyakori élethelyzet, hogy az örökösök bár tudják, hogy az örökhagyó írt végrendeletet, de az sajnos elveszett, vagy megsemmisült az évek során.
Az örökösödés legfontosabb tudnivalói
Az öröklési jog (is) a római jogból ered, a Polgári Törvénykönyv az öröklésről szóló Hetedik Könyve szabályozza. A jogrendszerünk egyik legösszetettebb szabályrendszere, és számos szerteágazó szabálya és bonyolult részterülete van. Az örökösödés területén előforduló leggyakoribb ügyek (a teljesség igénye nélkül) a következők:
- Tanácsadás öröklési jog kérdésekben
- Öröklési szerződés készítése
- Tanácsadás végrendelettel kapcsolatban, végrendelet készítése
- Tartási-, életjáradéki szerződés készítése
- Képviselet ellátása hagyatéki eljárásban, póthagyatéki eljárás kezdeményezése
- Képviselet ellátása öröklési jog vitában, kötelesrész kiadása iránti perben
Tévhitek az örökléssel kapcsolatban
Az öröklésnek két alapvető módja van: törvényes öröklés (végrendelet hiányában), illetve végrendeleti öröklés. Egyik tévhit, hogy az elhunyt személy túlélő házastársa örökli a vagyon felét, és amennyiben két gyermekük van, akkor ők a vagyon másik felén osztoznak. Ebben az esetben az özvegy csak a vagyon 1/3 részére jogosult, továbbá a közösen lakott lakásra és a berendezéseire holtig tartó haszonélvezeti jogot szerez. Amennyiben nem rendelkeznek gyerekekkel, viszont az elhunyt szülei élnek, akkor ebben az esetben a szülőkkel kell az örökségen osztoznia az özvegynek.
Másik gyakori tévhit az élettársak öröklésével kapcsolatos, nevezetesen, hogy a házastársakhoz hasonlóan egymástól automatikusan örökölnek. Ez azonban csak a bejegyzett élettársak esetében van így, nem bejegyzett élettársak esetében az öröklés körüli bonyodalom általában csak úgy előzhető meg, ha a felek végrendeletet írnak egymás javára, illetve vagyonjogi szerződést kötnek.
A törvényes öröklés szabályai
A törvényes örökléssel kapcsolatban egyik legfontosabb tudnivaló a következő: főszabályként az elhunyt gyermekei egyenlő arányban örökölnek, illetve a túlélő házastárs az egy gyerekre jutó vagyon részre jogosult (lásd tévhitek). Előfordulhat számos olyan élethelyzet, hogy az örökösök egyike kiesik az öröklésből (például a gyermek már nem él, vagy lemondott az örökségéről, stb.). Ilyenkor nem a másik gyermeket, (és a túlélő házastársat) illeti meg a része, hanem az elhunyt gyerek utódai (vagyis az unokák) számíthatnak az örökségre.
Mit jelent a végrendeleti öröklés?
Sokan még életükben szeretnék a vagyoni viszonyaikat rendezni, és gondoskodni a hátramaradott utódokról. Illetve akkor, ha szeretnék elkerülni az olyan áldatlan helyzetet, hogy a hagyatékon az örökösök között vita, vagy súlyos esetben pereskedés alakuljon ki. Ezért a személy halál esetére szóló rendelkezést tehet, amelynek több módja van.
Ezek a következők:
- Írásbeli végrendelet: amely egyrészt lehet saját kézzel írt, valamint mással/géppel íratott és két tanú előtt aláírt végrendelkezés.
- Közjegyző előtt tett végrendelet (közvégrendelet)
- Szóbeli végrendelet: kizárólag rendkívüli élethelyzetben lehetséges, két tanú együttes jelenlétében, és szigorú formai előírások mellett.
Mit jelent a kötelesrész?
A magyar jogban szerepel az ún. kötelesrész intézmény, amelyre még abban az esetben is jogosult a közeli hozzátartozó, ha egyébként a végrendeletben nem szerepel (kivéve ha a végrendeletből ki van tagadva). A mértéke is meghatározott: harmada annak, amelyre, mint törvényes örökös – végrendelkezés hiányában – lenne jogosult. Fontos tudni, hogy a kötelesrész nem automatikus, hanem a végrendeletben szereplő örököstől nyilatkozatban kell követelnie a neki járó részt. A nyilatkozat megtételére 5 év áll rendelkezésre az örökhagyó halálát követően.
Az osztályrabocsátás fogalma
Az osztályrabocsátás jogintézmény abból a célból jött létre, hogy egyrészt az esetlegesen súlyosan méltánytalan öröklési helyzeteket ellensúlyozza, másrészt azért, hogy érdekvédelmi eszközökkel ruházza fel a leszármazókat. Gyakori élethelyzet, hogy az örökhagyó olyan személynek (például az egyik gyerekének) még az életében a vagyonából ingyenesen ajándékoz (pl. ingatlant, ingóságot, pénzt), aki az elhunyta után törvényesen is örökölne utána. Maga az osztályrabocsátás azt jelenti, hogy a hagyaték felosztásakor a korábban kapott ajándékot is számításba kell venni a juttatáskori értékén.
Mikor érvényesül az osztályrabocsátás kötelezettség?
Például amennyiben ajándékozáskor az örökhagyó kikötötte az ajándéknak a hagyaték értékéhez való hozzászámítást, vagy az a körülményekből egyértelműen kiderül. Ez a kötelezettség nem terheli a túlélő házastársat, csak az örökhagyó közvetlen leszármazóit (gyerek, unoka) egymással szemben, és őket is csak abban az esetben, ha közösen örököl több leszármazó.
Hagyaték visszautasítás joga
Abban az esetben, ha az örökhagyó után nem ingó- vagy ingatlanvagyon száll át az örökösre/örökösökre (aktív vagyon), hanem tartozás, vagy teher (passzív vagyon), az gyakran hozhatja nehéz élethelyzetbe az örökösöket. A törvény biztosítja a hagyaték visszautasítás jogát, ebben az esetben viszont az örökös egyaránt lemond az aktív és passzív vagyonról.
Ki esik ki az öröklésből? – Érdemtelenség, kitagadás, kizárás
Az a személy esik ki az öröklésből, aki nem éli túl az örökhagyót. Ha az örökhagyó végrendeletet készít és abban nem az összes törvényes örökösét nevezi meg, akkor a többieket kizárja az örökségből. Ők ilyenkor kötelesrészre jogosultak lehetnek. Ha az örökhagyó valamelyik örökösét kitagadja, akkor a hagyatékból a kitagadott személy még a kötelesrészre sem tarthat igényt. Fontos tudni, hogy kitagadásra csak jogszabályban nevesített súlyos okok esetén kerülhet sor, egyébként a kitagadás érvénytelen.
Mely esetekben fordulhat hozzánk?
Amennyiben jogi képviseletre, végintézkedésre, vagy ügyvédi konzultációra van szüksége, forduljon hozzánk bizalommal. Irodánk teljeskörű jogi tanácsadást, okiratkészítést és jogi képviseletet vállal végrendeleti ügyekben, öröklési ügyekben. Amennyiben úgy érzi, hogy jogsérelem érte az örökhagyó rendelkezése miatt, vagy hagyatékkal kapcsolatos konfliktusban érintett, forduljon hozzánk bizalommal.