Ajándékozási szerződés

Ajándékozási szerződés

Gyakori élethelyzet, hogy a szülők értékes vagyontárgyukat a gyermekük részére kívánják hagyományozni, viszont nem tudják, hogy milyen jogi megoldás lenne számukra a megfelelőbb: végrendelkezéssel illetve ajándékozási szerződés keretében. A szerződés megkötése előtt ajánlott szakember véleményét is megismerni, mivel az említett jogi ügyletek egyéb, akár előre nem látható jogkövetkezményekkel járnak. Cikkünkből megismerheti az ajándékozás illetve a végrendelkezés közötti legfontosabb különbségeket, és az ajándékozással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Végrendelkezés

A családi vagyon sorsáról nem árt időben rendelkezni, segít egyértelműsíteni, hogy a javakat ki és milyen formában örökli. A végrendelkezés lehetőséget biztosít az örökhagyó számára, hogy eltérjen a törvényes öröklés szabályaitól, ezáltal egyes családtagot előnyben részesítsen. A végrendelkezést a Polgári Törvénykönyv szabályozza, és ahhoz, hogy az okirat végrendeletnek minősülön bizonyos feltételeknek kell megfelelni. A legfontosabb tartalmi követelmény, hogy bizonyíthatóan a végrendelkezőtől származzon, és a végrendelet tartalmazza az örökhagyó vagyonáról szóló rendelkezést. Az írásbeli végrendelet lehet közokirat, vagy magánokirat, illetve egyes, törvény által előírt speciális esetekben a szóbeli végrendelkezés is elfogadott. A végrendelet pedig érvényes mindaddig, amíg azt valaki meg nem támadja.

Ajándékozás

Gyakran fordul elő, hogy a szülők lakással, vagy akár értékes vagyontárggyal ajándékozzák meg a házasulandó párt, ezzel is megkönnyítve számukra az életkezdést. Az ingyenesen juttatott vagyontárgyakra azonban az adásvételektől eltérően más szabályok érvényesek, példának okáért a későbbiekben az ajándékozó vissza is követelheti. Az ajándékozás mind a gyermek, illetve a házastársak között ingyenes és illetékmentes.

Ajándékozási szerződés

Az ajándékozási szerződést a Polgári Törvénykönyv szabályozza, amely szerint az ajándékozó köteles a dolog tulajdonjogának ingyenes átruházására, a megajándékozott pedig köteles az ajándék átvételére.

Az ajándék sokféle dolog lehet:

·         ingatlan

·         ingóság: művészeti alkotás, ékszer, háztartási cikk, bútor, elektronikai cikk, takarékbetét, készpénz, autó, stb.

Fontos különbség, hogy míg a nagyobb értékű ingóság ajándékozását a jogszabály nem köti írásba foglalt ajándékozási szerződéshez, addig az ingatlanok esetében kötelező az írásbeli szerződés, amely lehet:

·         ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat

·         közokirat

Ez biztosítja, hogy a későbbiekben nem merülhet fel egyik fél részéről sem, hogy az ajándékozási szerződés megkötésére az akarata ellenére, vagy nem megfelelő akaratnyilvánítás mellett került sor.

A tulajdonjog változást a Földhivatal jegyzi be, és vezeti át az ingatlan-nyilvántartáson, az ügyvéd, vagy közjegyző által készített szerződés kapcsán.

Az ajándékozás joghatása

Az ajándékozással a megajándékozott tulajdonjogot szerez, ezért gyakori, hogy ingatlan esetében az ajándékozó holtig tartó haszonélvezeti jogot tart fenn magának, így akár élete végéig is az ingatlanban élhet, még akkor is, ha az eladásra, vagy megterhelésre kerül.

Illetékfizetés ajándékozás esetében

Egyenesági rokonok esetében (szülő-gyermek, nagyszülő-unoka, házastársak) az ajándékozás illetékmentes, függetlenül az ajándék értékétől. 2020.július 8-tól illetékmentessé vált a testvérek közötti ajándékozás, és a testvér utáni öröklés is.

Oldalági rokonság (unokatestvér, nagybáty,stb.), és élettársak esetében illetéket kell fizetni, és a NAV-nál 30 napon belül be kell jelenteni.

A szokásos mértékű ajándék fogalma

Az ingóságokon belül nem árt tisztában lenni a szokásos mértékű ajándék meghatározásával, hiszen ez az ajándék később sem követelhető vissza. Azt, hogy mi számítható ebbe a kategóriába, számos körülmény határozza meg. Függhet az anyagi helyzettől, az alkalomtól, vagy akár a társadalmi státusztól, de mindenképp a felek vagyoni helyzetéttől függően kell értelmezni.

Az ajándék visszakövetelése

Előfordulhatnak olyan helyzetek, hogy az ajándékozó a későbbiekben vissza szeretné követelni a nem szokásos mértékű ajándékot. Ilyen eset például, ha az ajándékozónak a létfenntartása miatt van rá szüksége, de ez nem befolyásolja kedvezőtlenül az ajándékozott létfenntartását.

Akkor is visszakövetelhető, ha a megajándékozott, vagy a vele együtt élő hozzátartozó a megajándékozó, vagy annak közeli hozzátartozójával szemben súlyos jogsértést követ el. A feltevés meghiúsulása esetében például a megajándékozott pár válásának kapcsán is érvényes az ajándék, illetve a helyébe lépett érték visszakövetelhetősége.

Kapcsolódó cikkek