A szeptember az iskolakezdés ideje, de az egyetemekkel, és főiskolákkal rendelkező településeken már a nyár végétől felpezsdül az albérleti piac. A kedvező árú, és elhelyezkedésű ingatlan megszerzése még ma sem egyszerű, ráadásul a kaució és jelentősen megdobja a kiadásokat.
Gyakori, hogy a fiatalok a lakhatásukat albérlőként oldják meg, és általában 1 évre szóló, határozott időre szóló szerződést kötnek. Számos kérdés merül fel az ingatlan bérlés kapcsán, mint a szerződéskötés és felmondás alapvető szabályai és kötelezettségei, amellyel érdemes tisztában lenni.
Kaució – óvadék jogi háttere
Az óvadék, amelyet köznapi nyelven kauciónak neveznek a Polgári Törvénykönyv szabályain alapul.
A szerződés megkötésekor a bérbeadó igényt tarthat meghatározott pénzösszegre egyfajta biztosítékként, amely nem része a bérleti díjnak, valamint a bérlő a szerződés letelte után visszakapja. A kaució mértéke általánosságban kétszerese a havi bérleti díjnak, de találkozni lehet akár háromszoros óvadék igénnyel is.
Az írásos bérleti szerződésbe a felek megállapodásán túl, célszerű belefoglalni, hogy a kauciót pontosan mire fordíthatja a bérbeadó: az elmaradt bérleti díj, vagy közüzemi tartozás, de akár károkozás következtében felmerülő költségek és kiadások rendezésére. A szerződés letelte után a felhasználásáról a bérbeadónak el kell számolni a bérlő felé.
Mikor, és milyen feltételek mellett jár vissza a kaució?
Jó tudni már a szerződés megkötésekor, hogy a későbbiekben milyen okokra hivatkozva nem tagadhatja meg a bérbeadó a kaució visszaadását.
A kaució a határozatlan idejű szerződés lejárta után, de a bérleti jogviszony bármilyen okból történő megszűnésekor – amennyiben a bérlő teljesítette a feltételeket, és megfelelő állapotban adja át az ingatlant-, teljes összegben visszajár a bérlőnek. A rendeltetésszerű használatból adódó állapotromlás – eltérő megállapodás hiányában – nem akadálya az óvadék teljes mértékű visszaigénylésének, csak a szándékos károkozás esetében élhet a bérbeadó az összeg egy részének a visszatartásával. Ilyen esetben lehet hasznos az átadás-átvételi jegyzőkönyv, amely tételesen, akár fotókkal dokumentálta a lakás átvételének az állapotát, az ingóságokkal való felszereltségét.
A kauciót általában akkor kapja vissza a bérlő, amikor megtörténik a kulcsok visszaadása.
Határozott idejű albérleti szerződés felmondásakor viszont számolni kell azzal, hogy a bérbeadó nem adja vissza a kauciót, az idő előtti felmondás káraira hivatkozva. Ha a bérleti szerződés ezt nem taralmazza, akkor ezt nem teheti meg, a bérlő ilyenkor a kauciót visszakövetelheti. A tapasztalatok szerint, amennyiben a felek a szerződést idő előtt meg akarják szüntetni, ezt általánosságban, 2 hónappal előtte, kölcsönösen bejelentik. Gyakori, hogy a felek szóban megegyeznek, hogy a kaució fejében ezt a hátralevő két hónapot úgymond lelakja a bérlő.
Előfordul az is, hogy egy lakást nem egyedül, hanem többen együtt bérelnek ki. Viszont az éves szerződés meglehetősen hosszú abból a szempontból, hogy a bérlők között megromolhat a kapcsolat, vagy ami gyakoribb, hogy a felek közül az egyik korábban dönt az albérletből történő elköltözésről. Amennyiben a felek határozott időre szóló szerződést kötnek, akkor a szerződés nem szűnik meg az egyik fél távozásával, és előfordulhat, hogy a kaucióhoz csak a lejáratot követően juthat hozzá.
Kaukció fogalma
A hétköznapi nyelvhasználatban a kaució mellett gyakran hallani a kaukcióról, amely bár elterjedt, a kaució kifejezés helytelen használata.
