Hétköznapi problémák az osztatlan közös tulajdon kapcsán
Számos településen okoz problémát, hogy az ingatlanok jelentős mértékben osztatlan közös tulajdonban állnak, vagyis egy-egy azonos helyrajzi számú ingatlannak több, igen gyakran nagyszámú tulajdonosa van. Általában a települések régi városközpontjait érinti, ahol az egykori szabályozások miatt egy-egy telken több ház is felépült, de nem minősülnek önálló ingatlannak. Egyszerűbb a helyzet az ikerházakkal, és a sorházakkal, amelyek tipikus esetei az osztatlan közös tulajdonnak.
A problémát bonyolítja, hogy habár az egyes épületek egy-egy család kizárólagos használatában vannak, de a jogi helyzet mégis az, hogy az egyes épületek tulajdonjogilag nem különülnek el. A használat a szokások alapján alakult ki, amely nem egységes, és számos jogi bonyodalmat okoz.
A fő gond az osztatlan közös tulajdonú ingatlanoknál általában az ingatlan elidegenítésekor jelentkezik, hiszen az ingatlan tulajdoni lapján csak a tulajdonostársak tulajdoni hányadrésze szerepel. Fontos tudni, hogy a tulajdonostársaknak elővásárlási joguk van, ezért az ingatlanpiacon az osztatlan tulajdonú lakások nem a legkeresettebbek, és a pénzintézetek sem finanszírozzák előszeretettel. Az elővásárlási jog szerint az eladó a vevőtől kapott vételi ajánlatot köteles közölni a társakkal. Amennyiben a tulajdonosok közül bármelyik elfogadhatónak találja az ajánlatot, akkor vele kell megkötni az adásvételi szerződést.
A vevő oldaláról nézve, hiába szerez tulajdoni hányadot, annak mértéke jelentősen alacsonyabb a ténylegesen használatába kerülő épület piaci értékénél. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a hányadok egészen más piaci értékűek, mivel az épületek értéke is különbözik.
Az osztatlan közös tulajdonból eredő problémák megoldása
A tulajdonosok között a szokás alapján kialakult használat kapcsán, mint a kert és egyéb egységek, valamint a parkolók használatában viták, ellenségeskedések léphetnek fel. De elég olyan helyzetre gondolni, mint ház felújításának, vagy szigetelésének, tetőcseréjének a kérdése. Az ingatlannal kapcsolatos kötelezettségek viselését, a károk és az állagmegóvás költségeit a közös tulajdon szabályai szerint a tulajdoni hányaduk alapján kell viselni.
A megoldások közé sorolható a társasház-alapítás, illetve a használati megállapodás kötése.
Javasolt írásbeli használati szerződést készíteni, amely részletesen tartalmazza, hogy az ingatlan mely része tartozik az egyes tulajdonosok kizárólagos használatába, és melyik területek közösek (például a gépjármű beálló, az udvar, tároló helyiségek stb.). A megállapodásnak minden tulajdonos aláírását kell tartalmaznia. A szerződés része az ingatlan tervrajza, amelyen pontosan és egyértelműen jelölve vannak a saját, és a közös használatú területek.
A használati megállapodás előnyei
Az előnyök közé sorolható, hogy a bankok csak az úgynevezett használati megállapodás birtokában hiteleznek meg közös tulajdonú ingatlant. Az eljárás lefolytatása és költségigénye szempontjából tudni kell, hogy gyorsabb és olcsóbb, mint a társasház-alapítás.
A megállapodást célszerű közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalni, mert számos tartalmi és alaki elemet kell tartalmaznia pl. ahhoz, hogy a későbbiekben hitelt adjanak rá a bankok.
A társasház-alapítás
A társasház alapítás egy másik lehetősége a közös tulajdon megszüntetésének. Egyik legfontosabb szabálya, hogy olyan ingatlan esetében alkalmazható, ahol az épület legalább két külön tulajdonként bejegyezhető lakással, és nem lakás céljára szolgáló helyiséggel rendelkezik, illetve alakíthatók ki. Az alapításhoz valamennyi tulajdonostárs együttes hozzájárulása szükséges, és az elkészült alapító okiratot át kell vezettetni az ingatlan-nyilvántartáson is. Kiemelt szerepe van a közös képviselőnek, aki önállóan jár el a társasház képviseletében.
A társasház-alapítás előnyei
A társasházzá alapítást követően a lakások külön tulajdonba kerülnek, viszont az épület bizonyos részei, mint a tető, a lépcsőház, az épület tartószerkezete, pince, vagy a telek továbbra is közös tulajdonban maradnak. A lakások önálló helyrajzi számot kapnak, így önálló ingatlanként el lehet adni őket (általában elővásárlási jog nélkül) és a bankok könnyebben hitelezik. Mindez jelentős értéknövelő hatással is bír.
A társasház-alapító okiratot közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni, a Földhivatal csak így jegyzi be az új önálló ingatlanokat és az alapító okiratnak számos tartalmi és alaki elemeket kell tartalmaznia.
