A hagyatéki eljárás polgári nemperes eljárás, amely egy több szakaszból álló folyamat. A hagyatéki ügy az elhunyt utolsó lakhelye szerint illetékes önkormányzati hivatalnál indul meg, majd az eljárást a hagyatéki leltár és a különböző iratanyagok átküldése után az illetékes közjegyző folytatja le.
Mit jelent a hagyatéki eljárás?
A hagyatéki eljárás polgári nemperes eljárás, a szabályait a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (Hetv.), valamint a 29/2010.(XII.31.) KIM rendelet szabályozza. Az eljárás célja az ember halálával bekövetkező hagyatékátszállás biztosítása, amely szükséges ahhoz, hogy az örökös hivatalosan is hozzá jusson az örökséghez. Egy folyamat, amelynek során megállapítják, és számba veszik az örökösöket, az egyes személyek által örökölt vagyonelemeket, majd a vagyonról érdemi döntést hoznak.
A hagyatéki eljárásban érintett felek jogai és kötelezettségei
A hozzátartozónk halálát követően a gyász mellett azzal kell szembesülnünk, hogy a temetési szertartás intézése majd a temetés után az elhunyt életútjának lezárásában is közre kell működni. A hagyatéki eljárás során a felek egyrészt kötelesek a jogaikat jóhiszeműen gyakorolni, de kötelesek az eljárásbeli kötelezettségeiknek is eleget tenni, például a tényállításaikat, nyilatkozataikat a lehető legnagyobb gondossággal kitölteni, elkészíteni, és megjelölt dokumentumokat az előírt időn belül benyújtani.
Hagyatéki eljárás menete
Hivatalból induló hagyatéki eljárás
A hagyatéki ügy megindítására az elhunyt utolsó állandó bejelentett lakóhelye szerint illetékes önkormányzatnál kerül sor. Amennyiben az elhunytnak nem volt magyarországi lakóhelye, vagy a (belföldi) elhalálozás helye nem állapítható meg, akkor a hagyatéki vagyon fekvése szerinti önkormányzat az illetékes. A hivatal (jegyző) értesül a személy haláláról (halottvizsgálati bizonyítvány, vagy egyéb bejelentés alapján). A hagyatéki ügyintéző nyomtatványt küld a halottvizsgálati bizonyítványon megjelölt hozzátartozó számára, amelyben írásban a következőkről kér nyilatkozatot: elhunyt vagyontárgyáról/vagyontárgyairól, illetve az általa ismert örökösökről. A nyilatkozatot személyesen, postai úton, vagy ügyfélkapun keresztül az e-Papír szolgáltatáson keresztül lehet benyújtani.
Kérelemre induló hagyatéki eljárás
Az eljárás megindítása kérelemre is indulhat. Az a személy kezdeményezheti, akinek ehhez jogi érdeke fűződik. Igazolnia kell egyrészt a halál tényét (holtnak nyilvánító végzéssel, vagy halotti anyakönyvi kivonattal), illetve a jogi érdekét. Ebben az esetben az eljárás lefolytatásához szükséges valamennyi dokumentum, adat stb. beszerzése és csatolása a kezdeményező fél kötelezettsége.
Mi történik, ha az elhunyt nem rendelkezik vagyontárggyal?
Amennyiben megállapításra kerül, hogy nincs leltározandó vagyon, akkor a hagyatéki eljárást lezárják, és hivatalból minden örökösként érdekeltet értesítenek.
Hagyatéki leltár – Leltározandó vagyontárgyak
Vagyontárgy megléte esetén kerül sor a hagyaték leltározására, amelyet a jegyző végez, az ügyintézés határideje 30 nap, amelyet a tudomásra jutástól kell számítani. A hagyatéki leltár egy jogszabályban meghatározott jegyzőkönyv, amely többek között az örökhagyó személyére és vagyonára vonatkozó adatokat tartalmazza. A törvény bizonyos esetekben elrendeli a hagyaték leltározását, például ha az elhunyt rendelkezett belföldön fekvő ingatlannal, személygépkocsival, gazdasági társaságban való részesedéssel, illetve 300 000 Ft-ot meghaladó ingósággal. Ingatlanvagyon esetén az ingatlan adó- és értékbizonyítványát is ki kell állítani.
Iratok továbbítása a közjegyzőhöz
A hivatalos iratanyagok (pl. földhivatali tulajdoni lapok, számlakivonatok, végrendelet, öröklési szerződés, stb.) valamint a hagyatéki leltár az illetékes közjegyzőhöz kerül továbbításra. A közjegyző személye nem szabadon választható, hanem jogszabályi előírások alapján jelölik ki, az illetékességet az elhunyt lakóhelye, és az elhalálozás hónapja határozza meg.
A közjegyző szerepe a hagyatéki eljárásban
A hagyatéki eljárást a közjegyző folytatja le, amelynek keretében az örökség kapcsán felmerülő kérdéseket, vitákat tisztázza.
Például:
- Kiesési okokat
- Kötelesrész igényeket
- Ági öröklés igényeket
- Végrendelet, öröklési szerződés stb. vitatott érvényességét
A közjegyző a hagyatéki eljárásban érdekeltek számára nyújt pártatlan segítséget, tájékoztatást nyújt az eljárás menetéről, a jogaikról és a kötelezettségeikről. A hagyatéki leltár alapján előkészíti a tárgyalást. A tényállás tisztázása átlagosan 1-2 hónap, akár több hónapot is igénybe vehet, de bonyolult helyzetekben évekig is elhúzódhat. Majd ezt követően a közjegyző kitűzi a hagyatéki tárgyalást, amelyre megidézi az örökösöket az szerint, hogy az öröklés a törvényes öröklés rendje szerint, vagy végrendelkezésen alapul.
Kötelező-e az idézett személyes megjelenése?
Amennyiben az idézettek személyes megjelenése – különösen az örököstárs, és hozzátartozó esetén akadályba ütközne, a hagyatéki eljárásban a képviseletet ügyvéd is elláthatja.
Fontos tudni, hogy nem képviselhetik egymást
- szembenálló, egymással jogügyletre lépni kívánó érdekelt felek
- egymással ellentétesen érdekelt felek
Továbbá a hagyatéki eljárásban nem lehet ugyanaz a személy a képviselője az ilyen feleknek.
Mikor szükséges az ügygondnok bevonása?
Az ügygondnok általában a közjegyzői eljárásban vesz részt, és abban az esetben szükséges a bevonása, ha érdekellentét áll fenn a védett csoportba tartozó személy és a törvényes képviselője között.
Mi történik, ha az örökös ismeretlen helyen tartózkodik?
Ha az örökös ismeretlen helyen tartózkodik, akkor hirdetményi kézbesítés útján teszik elérhetővé. Ez azt jelenti, hogy 15 napig hirdetményként teszik közzé az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján, és a Magyar Országos Közjegyzői Kamara hivatalos weboldalán, és a 15. napon pedig kézbesítettnek kell tekinteni.
Hagyatékátadó végzés
Maga a tárgyalás lefolytatása a közjegyző hivatalában zajlik. Lehetőség van arra, hogy az érdekeltek közjegyző által jóváhagyott egyezséget kössenek. A közjegyző a hagyatékot teljes hatállyal adja át, illetve, ha az örökösök között öröklés jogi vita van, akkor ideiglenes hatállyal. A közjegyző kihirdeti a hagyatékátadó végzést, amely ellen a törvényszékhez lehet fellebbezést benyújtani. Amennyiben az öröklés jogi vitában érdekeltek nem indítanak pert, akkor az ideiglenes hatályú végzés teljes hatályú végzéssé válik.
Póthagyaték eljárás, hagyatéki eljárás megismétlése
Póthagyaték eljárásra akkor kerül sor, ha át nem adott hagyatéki vagyon kerül elő az eljárás lezárulta után.
Akkor kerül sor a hagyatéki eljárás megismétlésére, ha olyan adat merülne fel, amely szerint eltérő öröklési rend, vagy öröklési jogcím érvényesülne.
Mi a teendő, ha valakit kihagytak az öröklésre jogosultak köréből?
A hagyatéki végzés jogerőre emelkedésétől számított 1 éven belül lehetőség van a végzés hatályon kívül helyezését, valamint a hagyaték újra tárgyalását kérelmezni. Az érintettnek az illetékes közjegyzőhöz kell a kérelemmel fordulni. Egy éven túl már csak polgári peres úton lehet az igényt érvényesíteni.
Hagyatéki eljárás költsége
A hagyatéki eljárás díjköteles, a konkrét összeget az eljáró közjegyző tudja megállapítani. A közjegyző számára fizetendő díj nem minősül illetéknek.
