Az elmúlt években a hazai ingatlanpiacon jelentős mértékű mozgás volt tapasztalható. Sokan vásároltak ingatlant befektetési célból, ugyanakkor az olyan állami támogatások, mint a CSOK, a falusi CSOK, valamint a babaváró hitel is szép számban járultak hozzá a kereslet-kínálat fellendüléséhez. Nem árt azonban tájékozódni az egyéb felmerülő költségekről, hiszen a lakásvásárlás után az állam számára vagyonszerzési illetéket, eladás után pedig a köznyelv által ingatlan adóként ismert összeget kell fizetni. Különböző mentességek, illetve könnyítések is egyaránt elérhetők.
Az ingatlan adás-vétel témájában alapvető tudnivaló, hogy eladást követően az eladó adót- ingatlan értékesítésből származó jövedelemadót- fizet, új ingatlan vásárlásakor pedig vagyonszerzési illetéket. Előfordul, és egyben gyakori élethelyzet, hogy mindkét fizetési nemre kötelez a jogszabály. Cikkünkben összefoglaljuk a 2020-ban érvényes legfontosabb tudnivalókat.
Lakásvásárlási illeték
Ingatlan vásárlás, csere során a vevőket érinti a visszterhes vagyonátruházási illeték, amelynek mértéke a vételár 4 százaléka. Résztulajdon megszerzésekor a tulajdoni hányadnak megfelelő mérték fizetendő. Bejelenteni a NAV felé kell, a vételtől számítva 30 nap áll rendelkezésre, emellett jó tudni, hogy részletfizetési kérelemmel, illetve mérséklés iránti kérelemmel is fordulhat az ügyfél a hatósághoz.
Illetékkedvezmények
Cserére pótló kedvezmény annak jár, aki a lakásvásárlást megelőző 3 éven belül értékesített egy ingatlant, így csak a két lakás érték különbözete alapján kell az illetéket megfizetni. Előfordulhat, hogy előbb sikerül megvásárolni az új lakást, mint eladni a régit. Maximum egy évig jelezheti a vevő a NAV felé, hogy szándékában áll azt eladni, így addig nem kell megfizetni a vétel után az illetéket.
Fiatalok kedvezménye a 35 év alatti első lakásukat megvásárlókat illeti meg: a 15 millió forint alatti összegnél 2 százalék az illeték mértéke.
CSOK támogatás keretében vásárolt ingatlan esetében, az igényelt állami támogatás összegével csökkentett ingatlan ár után kell megfizetni az illetéket.
Új építésű lakásoknál csak a 15 millió forint feletti összeg 4 százaléka után kell illetéket fizetni. A szabályozás vonatkozik például tetőtér beépítésre (lakóépület bővítésre), és olyan ingatlan átalakítására, amely nem lakóházként, vagy lakás megnevezéssel szerepel a nyilvántartásban.
Mentességi esetek
Illetékmentes az ingatlan vásárlás, amennyiben, ha a vásárolt ingatlan értéke alacsonyabb, mint
- az egy évvel korábban eladott lakástulajdon értéke
- vagy a vételt követő egy évben eladott lakástulajdon értéke.
A jogszabályok szerint, jelenleg illetékmentes ingatlanügylet az egyenesági rokonok, a házastársak, egymás közötti ajándékozás, csere és adásvétel, valamint a testvérek közötti ajándékozás és öröklés is ingyenessé vált.
Az építkezők szempontjából, ha a telekvásárlást követő négy évben megtörténik az építkezés, akkor a telek mentesül az illetékfizetés alól.
Nincs visszterhes vagyonátruházási illeték önkormányzati, állami tulajdonú lakás, vagy ház esetében sem.
Eladó által fizetendő adó
Az eladónak adófizetési kötelezettsége van az adott ingatlan tekintetében, ha az ügyletből vagyona keletkezik: egyszerűsítve, ha a vételi árnál alacsonyabb áron adja el, akkor nem kell adót fizetnie. Amennyiben drágábban adta el, mint amennyiért megvásárolta, akkor a különbözet után 15 százalékos személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége keletkezik. Az adó mértékét befolyásolja, hogy az ingatlant hány évig birtokolta, valamint a ráfordítások összegével csökken a befolyó bevétel összege.
Az adófizetéssel kapcsolatos tudnivalók
Lakás illetve családi ház esetére 5 éves időkorlát vonatkozik, ha az eladásra a vásárlást követő 5 éven belül kerül sor. Egyéb más ingatlan esetében pedig 15 éves időkorlát érvényes. Ezt azt jelenti, hogy 2015-ben, illetve a korábban megszerzett lakóingatlannak a 2020-ban történt értékesítése kapcsán nem kell adót fizetni.
Az adásvétel évére vonatkozó adóév személyi jövedelemadó bevallásában kell a magánszemélynek feltüntetni a lakás és nem lakáscélú ingatlan értékesítést, valamint a kiszámított adó összegét a NAV részére megfizetni.
