Az elmúlt években is egyre fokozódik az építési láz, gomba módra szaporodnak a többszintes lakóházak és társasházak. Társasházi lakásvásárlás előtt mindenképp érdemes alaposan átnézni az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokat, és a lakóközösségre vonatkozó alapító okiratot is. A jövőbeli kellemetlenségek, és vitás helyzetek elkerülése érdekében tájékozódjunk a közös képviselőnél a közös használatra vonatkozó megállapodásokról és szokásokról.
A társasház fogalma, és szerveivel kapcsolatos tudnivalók
A közös tulajdon egyik speciális esete a társasháztulajdon, a jogállását – az alapítás és a működési jog kereteit – a társasházi törvény szabályozza. Jó tudni, hogy a törvény folyamatosan változik, a legújabb módosítás 2021. 01.01-jétől hatályos, amely alapján, az előírt nyilvántartási adatok bekerülnek az Országos Kereskedelmi és Nyilvántartási Rendszerbe. Mi a változtatás jelentősége? Egyebek mellett az, hogy a nyilvánosnak minősülő adatok bárki által lekérdezhetővé válnak, így a társasház képviselőjének, illetve közös képviseleti cég székhelyének az elérhetősége is.
Társasház alapítása
Társasház alapításra olyan ingatlan esetében kerülhet sor, ahol az épület legalább két külön tulajdonként bejegyezhető lakással, és nem lakás céljára szóló helyiséggel rendelkezik. Nem csak már fizikailag létező épületre alapítható: a jogszabály a felépítendő területre egyaránt vonatkozik.
Fontos tudni, hogy az alapítás valamennyi tulajdonostárs együttes hozzájárulása esetén valósulhat meg, majd az elkészült alapító okiratot az ingatlan-nyilvántartáson át kell vezettetni. Az alapítással együtt az épületrészhez tartozó földrészlet is közös tulajdonba kerül, viszont ha ez bármilyen ok miatt nem képezi a közös tulajdon részét, akkor – a törvény erejénél fogva- a tulajdonostársak földhasználati jogot szereznek.
Társasház alapításra az új építésű ingatlanok mellett leggyakrabban a korábbi osztatlan közös tulajdonú lakóházak esetében kerül sor. Az alapító okirat módosításához szükséges valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása, valamint a változást az ingatlanügyi hatóság felé be kell jelenteni.
A társasház szervei
A társasházak esetében a tulajdonostársakból álló közgyűlés a legfontosabb döntéshozó szerv, akik közösen választják meg a közös képviselőt, az intézőbizottságot. 25 lakást, illetve nem lakáscélú helyiséget meghaladó társasházaknál már számvizsgáló bizottságot is kell választaniuk.
A közgyűlés által megválasztott közös képviselő a lakóközösség ügyeinek intézését látja el, azonban a feladat alól bármikor felmenthető a közgyűlés döntése által. Minden fontos ügyben eljár, törvény rögzíti a hatáskörét.
A közgyűlés és a társasház szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ)
Társasházi közgyűlés
Az éves rendes társasházi közgyűlés fontos a társasház szempontjából, egyrészt dönthetnek a költségvetésről, a kiadásokról, a jövőre vonatkozó tervek elfogadásáról, de a felmerülő tartozások behajtásáról. A közgyűlés alkalmat ad arra, hogy a tulajdonosok elmondják javaslataikat, véleményüket egyaránt. Ugyanakkor kötelező összehívni a közgyűlést, ha ezt írásban kérik a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak.
SZMSZ
A társasház szervezeti-működési szabályzata (SZMSZ) határozza meg a közösség szerveit, azok hatáskörét, jogait, és kötelezettségeit, valamint közös költség viselésére vonatkozó szabályokat. Az SZMSZ korlátozhatja a például a hasznosítás jogát, ugyanakkor közgyűlési határozattal akár a módosítható a jövőre nézve, amelyhez az összes tulajdonostárs egyszerű többsége is elegendő illetve szükséges.
Közös területek használati joga
A társasházi törvény szerint minden közös tulajdonban lévő tárgy használatára és birtoklására mindegyik társtulajdonos egyaránt jogosult, amennyiben az alapító okirat, a házirend, illetve a tulajdonostársak közötti írásban rögzített kizárólagos használati megállapodás ezt nem rendezi. A közös tulajdon részét képező tárgyak, épületrészek, helyiségek (például gépkocsibeálló) használatára vonatkozó részletes szabályokat a házirendben határozza meg a lakóközösség.
Hasznos tippek ingatlan adásvétel előtt
Az ingatlanvásárlás rengeteg türelmet és utánajárást igényel, érdemes az energiát rászánni, mivel számos későbbi kellemetlenséget előzhetünk meg.
Társasházak esetében gyakran felmerülő probléma, a gépkocsibeálló vásárlása és használata. A későbbi jogviták elkerülés érdekében érdemes alaposan tanulmányozni, hogy a tulajdoni hányadhoz tartozik-e a tulajdonostársak közötti használati megállapodás.
Gyakran előfordul a kisebb társasházaknál (2-4 lakás), hogy sem alapító okirat nincs, de a közös költség sincs meghatározva, amely a jövőre nézve okoz bizonytalanságot a későbbi költségek (például karbantartás, felújítás) szempontjából.
Az ingatlanpiac mozgása kapcsán viszonylag gyakori élethelyzet, hogy az ingatlan korábbi tulajdonosa közös költség tartozást halmozott fel. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy kin kell behajtani a hátralékot: az új, vagy a régi tulajdonoson. A bírói joggyakorlat sem tekinthető egységesnek, mindkét típusra van példa, de az sem ritka, hogy az ítélet alapján a társasház mind a korábbi tulajdonostól, és az új tulajdonostól is egyszerre követelheti a tartozást. A bizonytalan peres ügyek elkerülése érdekében ajánlott az eladótól mentességi igazolást követelni, amely igazolja, hogy nincs közös költség tartozása. Amennyiben van, akkor a közös képviselő írásbeli nyilatkozatot ad a hátralék összegéről. Ha a későbbiekben nem kerül sor a rendezésre, akkor ennek birtokában a vevő el is állhat az adásvételtől.
