Amennyiben a hagyaték felosztása végrendelkezés alapján történik, gyakori élethelyzet, hogy a végakaratban valamely családtagot az örökhagyó indoklás nélkül kizár az örökségből. A kötelesrész a törvény szerint járó minimum részesedés, amely az örökhagyó legközelebbi rokonainak és a házastársának jár. Nem jár automatikusan, hanem nyilatkozatot kell tennie a jogosultnak, amennyiben igényt tart rá. Viszont fontos tudni, hogy az igény öt év után elévül.
Mit jelent a kötelesrész?
Amennyiben a hagyaték felosztása nem a törvényes öröklési rend, hanem az örökhagyó végrendelkezése alapján történik, gyakori élethelyzet, hogy a végakaratban valamely családtagot az örökhagyó kizár az örökségből. A kötelesrész az örökhagyó vagyona terhére, a törvény szerint járó minimum részesedés, amely az örökhagyó legközelebbi rokonainak és házastársának jár.
A kötelesrész helye a magyar magánjogban
A kötelesrész, mint jogintézmény a magyar magánjogba csak az 1850-es években került bele, addig az ősiség rendszerén alapulva egyrészt szabad rendelkezést biztosított a szerzett vagyonban, míg az ősi (öröklött) vagyont a törvényes öröklés szabályozta. Az öröklési jog számos eleme változott az évek során, így például a Ptk. hatályba lépésével a kötelesrész szabályai is változtak. A magyar jogban továbbra is két jogcímen lehet örökölni: törvény alapján és végintézkedés más szóval végrendelkezés alapján.
A kötelesrész öröklési jogi természetű, kötelmi jogi igény. Akkor van szerepe, ha az örökhagyó olyan harmadik személy javára végrendelkezik, aki nem lenne törvényes örököse. A kötelesrész a hagyatéknak az a része, amelyet a törvény biztosít azoknak (leszármazóknak, szülőknek, házastársnak), akik végrendelkezés hiányában a törvényes örökösök lennének. Tehát a hagyatékból ténylegesen részesülő személyekkel szembeni követelés, amelyre a törvényes örökösök bizonyos köre jogosult. A kötelmi jelleg azt jelenti, hogy a jogosult számára nem automatikusan jár, hanem nyilatkozatot kell tennie amennyiben igényt tart rá. Szorosan kapcsolódik az öröklési jogi normákhoz, és az igény elbírálásánál figyelembe kell venni a kizárást.
Mikortól és meddig igényelhető a kötelesrész?
A nyilatkozat megtételére az örökösnek az örökhagyó halálának időpontjától – a hagyaték megnyílásától kezdve kizárólag öt évig van lehetősége.
Kik jogosultak a kötelesrészre?
A családtagok a következő sorrendben jogosultak a kötelesrészre:
- Leszármazók a kiesés sorrendjében
- Házastárs
- Szülők
Örökölhető-e kötelesrész igény?
A Kúria felülírva a korábbi 1996.426 számú Bírósági határozatot, kimondta, hogy „…A kötelesrész iránti követelés a hagyaték részeként átszáll a kötelesrészre jogosult örökösére, mint általános jogutódra….”(2019.8.229 számú Bírósági határozat).
Kizárható-e valaki a kötelesrészből?
Az öröklésből való kiesés egyik eszköze a kitagadás, ebben az esetben az örökhagyó megfoszthatja a kötelesrészre jogosultat. Kitagadni kizárólag a végrendelkezésben, és a törvény által felsorolt ok megjelölésével lehet. Amennyiben a kitagadott személy leszármazóját is meg kívánja fosztani a kötelesrésztől, akkor érvényesen, a leszármazót is ki kell tagadnia a végintézkedésben.
Végleges-e a kitagadás?
Az örökhagyó amennyiben a kitagadás alapjául szolgáló okot megbocsátja, azzal a kitagadás hatálytalanná válik, és az örökös jogosulttá válik legalább a kötelesrészre (ha az örökhagyó más javára végrendelkezett). Ha nincs más javára szóló végrendelet, és az örökhagyó a kitagadás alapjául szolgáló okot megbocsátotta, akkor az örökös igényt tarthat a teljes törvényes örökrészére is.
A kötelesrész összegének számítása
A kötelesrész számítása a kötelesrész alapjának megállapításával kezdődik, amely a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által korábban juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke. A hagyaték tiszta értékéből meghatározott hagyatéki terheket le kell vonni (például a temetkezés költsége, az örökhagyó tartozása, a hagyatékkal kapcsolatos eljárási, vagy illeték költségek, stb.).
Mi a kötelesrész alapja?
Nem tartozik a kötelesrész alapjához például a szokásos mértéket meg nem haladó ajándék (vagyontárgy, ingatlan) értéke, vagy az örökhagyó halálát megelőzően – 10 évnél korábban juttatott ingyenes adomány értéke sem. Az ingyenes kapott adományt nem lehet hozzászámítani a saját kötelesrész alapjához annak, akinek az adomány betudását az örökhagyó elengedte. Viszont a többi jogosult kötelesrészét a betudás nem sértheti, ezért az ő kötelesrész alapjukhoz hozzá kell számítani.
A kötelesrész mértéke
Kötelesrész címen a szülőt és a leszármazót annak harmada illeti meg, amely a törvényes öröklés szabályai alapján számára örökösként járna – a kötelesrész alapja szerint számolva.
Hogyan történik a kötelesrész kielégítése?
A kötelesrész kielégítése több elemből állhat, például amit a hagyatékból a jogosult akár örökségként, hagyományként kap, vagy ingyenesen ajándékként kapott. A kötelesrészre jogosult leszármazó kiesése esetén a leszármazóját is terheli a betudás.
A kötelesrész kiadása
A kötelesrész kiadása történhet természetben – amennyiben ez volt az örökhagyó végakarata, illetve pénzben. Ha a pénzben való kiadás sérelmes volna akár a kötelezettre, vagy a kötelesrészre jogosultra, a bíróság elrendelheti részben/egészben a természetben való kiadását.
Fotók forrása: Pixabay
