Jelentős a különbség az élettársi kapcsolat illetve a házastársi kapcsolatra vonatkozó vagyonjogi szabályozás terén. Élettársak vagyonmegosztása során az a meghatározó, hogy a közös vagyon gyarapodásához, a közösen vásárolt vagyontárgyak szerzéséhez a felek milyen arányban járultak hozzá. Élettársak vagyonmegosztáshoz érdemes ügyvédhez fordulni, mivel a felek közötti megállapodás hiányában elhúzódó pereskedésre lehet számítani.
Mit jelent az élettársi kapcsolat?
Az élettársi kapcsolat létrejöttéhez a közhiedelemmel ellentétben nincs szükség semmilyen papírra, az együttélés tényével jön létre, a házasság pedig valamely állami hatóság előtti akaratnyilvánítással jön létre. Az élettársi kapcsolat a törvény erejénél fogva létrejön, ha a pár házasságkötés nélkül
- érzelmi és gazdasági közösségben;
- közös háztartásban él együtt.
Az élettársi kapcsolat nyilvánvaló a külvilág számára is (érzelmi közösség), és a közös élettel kapcsolatos terheket is közösen viselik – de nem feltétlenül egyenlő arányban.
Az együttélést igazoló okirat szerepe
Ugyanakkor megkönnyítheti az élettársi kapcsolat fennállásának bizonyítását, ha a felek a kapcsolatuk tényét hivatalos formában – együttélést igazoló okiratban – rögzítik. Ennek módja a közjegyző előtt tett nyilatkozat, amelyben kérik a kapcsolat bejegyzését az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába (ÉNYNY), amely a bejegyzés napjától (közhitelesen) tanúsítja a kapcsolat fennállását. Ez ügyben a felek bármelyikének lakóhelye szerinti illetékes közjegyzőhöz fordulhatnak. A közjegyzői okiratba foglalt élettársi kapcsolatról szóló nyilatkozatban pedig a felek arról is nyilatkozhatnak, hogy közöttük az élettársi kapcsolat egy korábbi időpont óta áll fenn. A kapcsolat fennállásáról szóló tanúsítvány kiadása ügyében pedig bármely közjegyzőhöz fordulhatnak.
Hová fordulhatnak a felek vagyonjogi szerződés ügyében?
Vagyonjogi szerződésben az élettársak a házastársakhoz hasonló tartalmú rendelkezéseket tehetnek, és jó lehetőség a vagyoni viszonyok tisztására. A vagyonjogi szerződés ügyében a felek fordulhatnak ügyvédhez, vagy közjegyzőhöz. A házassági szerződés, vagy élettársi vagyonjogi szerződés érvényességének feltétele, hogy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba, illetve közjegyzői okiratba legyen foglalva. Fontos tudni, hogy a nyilvántartásba való bejegyzésért az illetékesség szerinti közjegyzőhöz kell fordulni: a felek bármelyikének lakóhelye/tartózkodási helye szerint területileg illetékes közjegyzőhöz.
Különbség a házastársi kapcsolat élettársi kapcsolat terén a vagyon szempontjából
A vagyonjogi szabályozás terén jelentős a különbség a két jogintézmény között: amíg a házasság a vagyon és a teher megosztásán alapul, addig az élettársak a vagyon szempontjából megmaradnak önállónak – saját vagyonukkal felelnek a kapcsolat fennállása alatt. Közös kötelezettségvállalás pedig csak az erről külön kötött megállapodás (például élettársi vagyonjogi szerződés) esetén érvényesül a törvény szerint.
Tévhitek az élettársi kapcsolatokban
Sokan választják az élettársi kapcsolatot, és a felmérések szerint a lakosság egyre nagyobb számban rendelkezik valamilyen mértékű ismerettel azzal kapcsolatban, hogy különböző jogok illetik meg az élettársakat, mint a házastársakat. Az élettársak öröklése az egyik legnagyobb tévhit a hazai lakosság körében. A törvény (Ptk.) szerint az élettárs nem közeli hozzátartozó, amely azt jelenti a hétköznapokban, hogy amennyiben a felek nem írtak élettársi vagyonjogi szerződést, illetve nem végrendelkeztek, akkor a törvényes öröklési rend szerint az elhunyt személy törvényes örökösei örökölnek. Az élettárs – szemben a túlélő házastárssal, aki holtig tartó haszonélvezeti jogot örököl a közösen lakott ingatlanra, berendezéseire, valamint egy gyerekrészt örököl – ha ingatlan esetén nem rendelkezik tulajdonrésszel a közösen lakott ingatlanban, akkor a lakás elhagyására is kötelezhető az elhunyt örökösei által. Tehát a túlélő élettárs nem szerez haszonélvezetet.
Ugyanakkor számos felmérés szerint, hogy még mindig tévhit van abban, hogy már a kapcsolat kezdetététől, vagy egy bizonyos idő elteltétől hasonló szabályok vonatkoznak-e az élettársakra. Azokkal viszont, akik téves, vagy csak kevés információval rendelkeznek, könnyen előfordulhat (például az élettárs váratlan halála kapcsán), hogy a közösen lakott ingatlant és vagyont is elveszthetik. Illetve szétváláskor csak jogi vita, pereskedés árán jutnak hozzá az őket megillető vagyonhoz.
Az élettárs tehát nem számít törvényes örökösnek, ezért ha az örökhagyó nem végrendelkezett (vagy végrendeletében az élettársára nem hagyott semmit), akkor a túlélő élettárs nem örököl (szemben a túlélő házastárssal). Végintézkedés hiányában az élettárs még haszonélvezeti jogot sem örököl a közösen lakott ingatlanon. Ez alól a bejegyzett élettársi kapcsolat jelent kivételt, a bejegyzett élettárs halála esetén a túlélő élettársra a túlélő házastársakra vonatkozó szabályok vonatkoznak (tehát végintézkedés hiányában is örököl).
Vagyonmegosztás élettársi kapcsolat esetén
Az élettársi kapcsolat alatt a pároknak (alapesetben) nem keletkezik közös vagyona, a közösen vásárolt vagyontárgyak (vagyonszaporulat) megosztása alapvetően közös megegyezésen alapul, illetve bírósághoz fordulhatnak vagyonmegosztás ügyében.
Míg a házastársak válás esetén a vagyonon fele-fele arányban osztoznak, addig az élettársak csak annyit követelhetnek, amennyivel a vagyonszaporulathoz, gyarapodáshoz hozzájárultak, és jogvita esetén ennek arányát kell bizonyítani.
Mi számít a szerzésben való közreműködésnek?
A jogszabály a vagyonszaporulatból való részesedést a szerzésben való közreműködés arányában jelöli meg. Szerzésben való közreműködésnek számít például:
- A másik fél vállalkozásában végzett munka (nem munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban)
- Gyermeknevelés
- Háztartásban végzett munka
Egyenlőnek kell tekinteni a közreműködést, ha az arány nem állapítható meg. A vagyonszaporulatba nem számítanak bele az olyan vagyonelemek, amelyek különvagyonnak minősülnének házastársak esetén. Az élettársi kapcsolat megszűnésekor a másik fél részesedést követelhet az elért vagyongyarapodásból, például tulajdonhányadot az ingatlanból, vagy üzletrészt/tulajdonhányadot a vállalkozásból. A vagyonszaporulatot elsődlegesen természetben kell megosztani.
Mit kell bizonyítani jogvita esetén?
Megegyezés hiányában a feleknek egyrészt bizonyítani kell, hogy az élettársi kapcsolat alatt melyik fél mekkora jövedelemmel, munkával járult hozzá a közös élethez, illetve a közös fejlesztésekhez. Másrészt bizonyítaniuk kell, hogy milyen vagyontárgyakkal rendelkeztek még a kapcsolat előtt.
Élettársi vagyonközösség megszüntetése per útján
A per során vagyonmérleg felállítására kerül sor, amelyben megállapításra kerül a kapcsolat kezdetén, valamint a megszűnésekor meglévő vagyon, a közösen szerzett ingatlanok, ingóságok, vagy egyéb értékpapírok értéke. Míg az ingatlanoknál a vagyonközösség megszüntetéskori forgalmi érték, az ingóságok esetén pedig az életközösség megszakításakor fennálló forgalmi érték az irányadó.
Miért érdemes ügyvédhez fordulni?
Az élettársi vagyonjog összetettsége miatt a vagyonmegosztáshoz érdemes ügyvédhez fordulni, mivel a felek közötti megállapodás hiányában elhúzódó pereskedésre kell számítani. A legcélszerűbb, ha a felek még a kapcsolatuk megszűnése – vagy annak veszélye – előtt szerződéssel rendezik vagyoni viszonyaikat. Ezt a vagyonjogi szerződést bármikor lehet módosítani is, ha a körülmények, feltételek megváltoznak, a lényeg, hogy hosszú és bonyolult vitákat lehet megelőzni egy élettársi vagyonjogi szerződéssel.
Fotók forrása: Pixabay
