A magyar öröklési jog szerint két módon lehet örökölni, egyrészt a törvény szerint meghatározott öröklési sorrend szerint, és végintézkedés alapján. Az örökösödési előírások és jogi szabályok igen szerteágazóak, de mivel szinte mindenkit érint, érdemes tisztába lenni, hogy öröklési ügyekben milyen szabályok érvényesülnek.
Az öröklési sorrend legfontosabb tudnivalói
Az örökösödés jogi előírásai szerteágazóak, és a Polgári Törvénykönyvben egy nagy területet foglal el. Örökölni két fajta módon lehet egyrészt a törvény rendelkezése alapján, másrészt a végintézkedés alapján. A törvény rendelkezése alapján beszélünk törvényes öröklésről, míg az utóbbi esetben a végintézkedésen alapuló öröklésről. Végrendelet hiányában az öröklés rendjét a törvény szabályozza szigorú sorrendben, örökösök hiányában pedig az állam a törvényes örökös.
Az öröklés előfeltételei
Az öröklésnek három együttesen fennálló előfeltétele van, melyek a következők:
- A halál ténye
- Öröklési képesség és szerzőképesség
- Egyéb kiesési ok fenn nem állása
Fontos tudni, hogy az az utód, aki még meg sem fogant az örökhagyó halálakor nem lehet sem törvényes örökös, és végrendeletben sem jelölhető meg (leendő örökösként). Továbbá a későbbi élve születés az öröklési képesség előfeltétele.
Mit jelent a hagyaték?
Az öröklés az örökhagyó halálával nyílik meg. A vagyona hagyatékká alakul, amely magába foglalja a vagyoni jellegű dolgokat és kötelezettségeket (terhek, adósságok) egyaránt. Örökösök hiányában a hagyaték pedig az államra száll.
Törvényes öröklés: Öröklési sorrend
Ha az örökhagyó után végintézkedés maradt, akkor az örökhagyó végakarata az elsődleges. Ennek hiányában, illetve szabályos végrendelet hiányában a Ptk. által szabályozott sorrendben a rokonok osztoznak az örökségen. A rokoni kör fogalmát, – hogy ki törvényes örökösként elismert rokon (pl. egyenesági rokonság, oldalági rokonság) – a Ptk. Családjogi Könyve szabályozza.
Az öröklési sorrend a következő:
- Örökhagyó leszármazói
Első sorban a leszármazók örökölnek öröklési sorrendben (gyerekek, unokák, dédunokák), – általában az örökhagyó gyermeke. Több gyerek esetén egyenlő részben örökölnek. Viszont az öröklésből kiesett gyermek esetén (pl. elhalálozás miatt) a nagyszülő (örökhagyó) után az unoka jogosult az örökségre a helyettesítés elve alapján. A távolabbi leszármazó helyén – ha kiesik – az ő gyermekei örökölnek egyenlő mértékben a helyettesítés elve alapján.
- Örökhagyó házastársa
A leszármazó örökösök mellett az örökhagyó házastársát olyan hányad illeti meg, mint a gyermeket (egy gyerekrész), emellett holtig tartó haszonélvezeti jogot örököl az elhunyt házastárssal közösen lakott lakásra, berendezéseire, felszerelési tárgyaira.
Öröklés leszármazó hiányában
Leszármazó hiányában a házastárs egyrészt örökli az elhunyt házastárssal közösen lakott lakást, berendezéseit, felszerelési tárgyait. Valamint az elhunyt szüleivel osztozik fele-fele arányban a hagyatékon. Szülők hiányában az esetleges ági vagyon kivételével az egész hagyatékot örökli. A kieső szülő helyén fejenként egyenlő arányban a másik szülő osztozik a házastárssal a hagyatékon.
Ha sem leszármazó, sem házastárs nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben, az öröklésből kiesett szülő helyén pedig ennek leszármazói örökölnek olyan módon, mint a gyermek helyén annak leszármazói. Ha a kiesett szülőnek leszármazója nincs vagy nem örökölhet, egyedül a másik szülő vagy annak leszármazói örökölnek.
- Felmenők, és oldalági rokonok
Szülő és házastárs hiányában az örökhagyó felmenői és – a kiesett felmenő helyén – oldalági rokonai örökölnek, amelyet parentéláris öröklésnek nevezünk. Az első parentélia a szülői parentélia (az örökhagyó szülei, és leszármazói).
A magyar jogban a szülői parentélia mellet nagyszülői, dédszülői, valamint csonka parentéliát is megkülönböztetünk. A következő parentéliába tartozó személyek a helyettesítés elve szerint örökölnek, ha a szülők, és azok leszármazói kiestek. Örökös hiányában pedig a hagyaték az államra száll.
Mi az ági vagyon?
Míg a törvényes örökléssel kapcsolatban általában a lakosság rendelkezik valamilyen szintű ismerettel, addig az ági öröklésről csak jóval kevesebben hallottak. Érdemes az ági vagyon fogalmával is tisztában lenni, hiszen nem olyan ritka élethelyzet, hogy csak a hagyatéki eljárás során derül ki, hogy az elhunyttal közösen lakott lakáshoz az elhunyt örökség, vagy ajándékozás útján jutott. Ebben az esetben a vagyontárgyat (ingatlant) nem a házastársa, hanem az elhunyt leszármazó öröklik. Az ági vagyon olyan vagyontárgy a hagyatékon belül, amely öröklés/ajándékozás útján hárult az örökhagyóra – valamelyik felmenőjéről, vagy oldalági rokonától, testvértől, vagy testvér leszármazójától. Nem sorolható az ági vagyon körébe például a szokásos mértékű ajándék.
El lehet-e térni az öröklési sorrendtől?
A törvény mind a törvényes öröklésnél, mind az ági öröklésnél egy kötött sorrendet ír elő, így nincs lehetőség arra, hogy ne a soron következő személy örököljön. Ági öröklésnél a vagyon az örökhagyó szülőjére száll vissza. Ha már nem él, (vagy valamilyen más okból kiesik), akkor a leszármazói örökölnek. Ha ők kiesnek, akkor a nagyszülő következik a sorrendben, illetve a kiesése esetén a távolabbi felmenő örököl. A törvény által előírt sorrendtől abban az esetben lehet eltérni, ha a sorban következő kiesne, az örökséget lemondaná, vagy visszautasítaná.
Mi történik az ági vagyonnal, ha valamennyi ági örökös kiesik?
Valamennyi lehetséges ági örökös kiesése esetén az ági vagyon a többi vagyonnal együtt a törvényes öröklés rendje szerint öröklődik.
Fotók: Pixabay
