Egyre többen vannak tisztában azzal, hogy más-más szabályok vonatkoznak a házastársi kapcsolatra és az élettársi kapcsolatra, viszont abban a kérdésben, hogy hány év együttélés után közös a vagyon még mindig sok a tévhit. Míg a házasságkötéssel házastársi vagyonközösség keletkezik, addig az élettársak önálló vagyonszerzők maradnak az együttélés alatt. A közös vagyon mellett az élettársak öröklése a másik legnagyobb tévhit. Pedig függetlenül attól, hogy hány éve élnek együtt nem örökölnek automatikusan egymástól (kivéve a bejegyzett élettársakat).
Tévhitek az élettársi kapcsolatok körül
Az élettársi kapcsolatok száma igen magas, és számos felmérés igazolta, hogy a magyar lakosság tisztában van a házastársakat és az élettársakat érintő eltérő szabályokkal. Jelentős viszont a különbség a felmérésben résztvevők életkora szerint: míg a fiatalok, és a 60 év felettiek több mint a fele tisztában van az eltérő szabályokkal, addig a 40 és 59 év közöttiek – az élettársi kapcsolatban leginkább érintett korcsoport – rendelkeznek a legkevesebb illetve téves információval. Ez azért is hátrányos számukra, mivel egy váratlan, tragikus élethelyzet miatt sokakat éri hidegzuhanyként a hagyatéki eljáráson, hogy az elhunyt élettárs hagyatékából semmit nem örökölnek, annak ellenére, hogy közös gyerekük, gyerekeik vannak, és akár évtizedek óta együtt éltek.
Élettársak öröklése
A tévhitekkel ellentétben, az élettársi kapcsolatban élők – ha nem bejegyzett élettársak – nem örökölnek automatikusan egymástól, mivel a törvény szerint az élettársak nem számítanak egymás törvényes örököseinek.
Élettársak közös vagyona
Másik igen régi tévhit a vagyonhoz kapcsolódik, nevezetesen, hogy hány év együttélés után lesz közös a vagyon. A lakosság általában úgy tudja, hogy 10 év együttélés után közös lesz az élettársak vagyona.
Élettársak vagyona
Fontos különbség, hogy míg a házaspároknak közös vagyona keletkezik, addig alapesetben az élettársaknak nem keletkezik közös vagyona – függetlenül attól, hogy hány éve élnek együtt, bejegyzett-e a kapcsolat, közjegyző előtt tettek-e nyilatkozatot, vagy, hogy vannak-e közös gyerekeik.
Házastársak vagyona: közös vagyon, külön vagyon
A házasság során – amennyiben a felek nem kötnek házassági vagyonjogi szerződést – a feleknek közös vagyona keletkezik, amelyet fele-fele arányban birtokolnak. A házastársak közös vagyonába tartozik például az életközösségük alatt bármelyikük által szerzett ingatlan, az ingóság, az állampapír befektetések, valamint a közös hitel, tartozás, és adósság. Közös vagyon cégtulajdon esetén a céges bevétel, és a céges részesedés. Az a vagyontárgy viszont, amely már a házasságkötést megelőzően is az egyik fél tulajdona volt, illetve a házasságkötést megelőzően indított cég üzletrésze a külön vagyon részét képezi. Jó tudni, hogy 15 év házassági együttélést követően közös vagyonná válnak a külön vagyonba tartozó mindennapi életvitelt szolgáló tárgyak is.
Mi történik, ha az élettársak a későbbiekben házasságot kötnek?
Egy hétköznapi példával szemléltetve, ha a felek például 3 évig élettársi kapcsolatban éltek, majd házasságot kötnek, akkor az életközösségük kezdete lesz a házassági vagyonközösség időpontja. Ha viszont a későbbiekben, például 10 év múlva elválnának, akkor összesen 13 évig tartott a közös vagyonszerzésük.
Vagyonmegosztás élettársi kapcsolat esetén
Az élettársi kapcsolat megszűnése esetén a feleket az együttélés során szerzett vagyonból (vagyonszaporulatból) részesedés illeti meg. A vagyonmegosztás történhet egyrészt a felek közös megegyezése útján. Másrészt, ha jogvita van, és nem tudnak megegyezni, akkor bírósághoz fordulhatnak. Az eljárás illetékköteles, az eljárás tárgyának 6 százaléka, amelyet a kérelem benyújtásával egyidőben kell leróni. A vagyonmegosztásban a feleknek bizonyítani kell, hogy a kapcsolat előtt a felek milyen vagyontárggyal rendelkeztek, hogy a felek a vagyonszaporulat szerzéshez milyen arányban járultak hozzá. A részesedést a szerzésben való közreműködés arányában kell megállapítani. A szerzésben való közreműködésbe bele tartozik a háztartásban végzett munka, a gyermeknevelés, valamint a másik fél vállalkozásában végzett munka. Amennyiben a közreműködés aránya nem állapítható meg, akkor egyenlőnek kell a közreműködést tekinteni.
Mi történik, ha az élettársak közösen építkeznek, vagy ingatlant vásárolnak?
Gyakori élethelyzet, hogy az élettársak egyike (vagy mindkettő) már a kapcsolat előtt saját ingatlannal rendelkezik. Majd ezt eladva közösen ingatlant vásárolnak, vagy építkezésbe fognak. Ebben az esetben az ingatlan a kapcsolat megszűnése esetén is az ő külön vagyona marad. Ingatlan vásárláskor érdemes a bevitt külön vagyon arányát (a hozzájárulás arányát) az adásvételi szerződésben rögzíteni.
Viszont az élettársi viszony megszűnése esetén az osztozkodáskor a közösen fizetett hitelt, közösen finanszírozott építkezést vagy a másik fél által végzett jelentős ingatlan beruházást, értéknövelő beruházást is figyelembe kell venni – szerzésben való közreműködésként, és a másik fél felé elszámolási kötelezettség van.
A későbbi viták, elszámolási nehézségek, elhúzódó perek megelőzése érdekében az élettársak és a házastársaknak is javasolt vagyonjogi szerződést kötni.
Fotók forrása: Pixabay
