Gyakran fordulnak a bírósághoz az öröklési szerződés megtámadása ügyében, vitatva az öröklési szerződés érvényességét. Az öröklési szerződés a végrendelkezés egyik formája és szigorú formai és tartalmi követelményeknek kell megfelelnie, ugyanakkor jellegéből adódóan szerencseszerződésnek is nevezik.
Mit jelent az öröklési szerződés?
Az öröklési szerződés a végrendelkezés egyik formája, amely egyik törvényes lehetőség arra, hogy bárki eltérjen a törvényes öröklés rendjétől, és örököst nevezzen meg – ellenszolgáltatás fejében. A két jogintézmény között számos hasonlóság és különbség van. Az egyik legfontosabb különbség, hogy míg a végrendelet egyoldalú rendelkezés, addig az öröklési szerződés két fél egyező akaratából jön létre, és a későbbiekben is csak közös megegyezéssel lehet módosítani (illetve bírósági úton).
Kik között jöhet létre öröklési szerződés?
Bárkik között létrejöhet akár rokoni kapcsolat nélkül. Örökhagyó (eltartott) csak cselekvőképes személy lehet, az örökös (eltartó) lehet magánszemély, vagy akár cég is. Az öröklési szerződésben mindkét fél kötelezettséget vállal: az örökhagyó arra, hogy a szerződő felet teszi meg örökösének az ellenszolgáltatás fejében. Az ellenszolgáltatás lehet életjáradék, tartás, gondozás. Az örökös pedig az örökhagyó/szerződésben szereplő harmadik személy részére biztosít ellenszolgáltatást. Az öröklési szerződés tárgya nagyon gyakran ingatlan, a tartalmát a szerződés tételesen tartalmazza.
Mit jelent az, hogy szerencseszerződés?
Az öröklési szerződést szerencseszerződésként is nevezik. Az elnevezés arra utal, hogy a feltételek bekövetkezése – a szerződésben foglalt szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékaránya – a szerencse jellegből adódóan bizonytalan, és akár jelentős értékaránytalanságot eredményezhet.
A szerződés érvényességének feltételei
Az öröklési szerződésnek – ahogy a végrendeletnek is – meghatározott alaki és tartalmi feltételeknek kell megfelelnie. Lehet saját kézzel írni és aláírni, ha pedig géppel írják, akkor az érvényesség feltétele, hogy a felek két tanú jelenlétében írják alá. Korábban aláírt öröklési szerződés esetén pedig két tanú jelenlétében az aláírást magukénak kell elismerni. Szerepelnie kell a tanúk aláírásának, valamint a tanú minőség megnevezésének is. Több oldalas szerződés esetén minden egyes oldalt sorszámozással és aláírásokkal kell ellátni.
Tartalmi kellékek
A szerződésnek tartalmaznia kell az örökös személyét, valamint a szerződésben vállalt kötelezettségeit.
Mi a különbség az öröklési szerződés és a tartási szerződés között?
A két jogintézmény általában ingatlantulajdonért köttetik, és számos hasonlóság és különbség van köztük. A legfontosabb különbség az, hogy az öröklési szerződésnél csak az eltartott halála után válik az örökös tulajdonossá – ekkor száll rá át az ingatlan tulajdonjoga.
Mi történik, ha az eltartó nem tesz eleget a szerződésben foglalt kötelezettségeinek?
Ebben az esetben az örökhagyó felmondhatja az öröklési szerződést. Ha az örökös a felmondást vitatja, akkor az örökhagyó bírósághoz fordulhat, és pert kell indítani az öröklési szerződés felbontása érdekében. Amennyiben még a per lezárulta előtt az örökhagyó elhalálozik, akkor a pert végrendeleti örökös/törvényes örökös folytathatja tovább. Fontos tudni, hogy ha az örökhagyó nem indított pert, akkor az öröklési szerződésben szereplő örökös ellen a végrendeleti örökös/törvényes örökös az elhalálozást követően csak akkor indíthat pert, ha az öröklési szerződés érvényességét támadja.
Az öröklési szerződés megtámadása
Gyakori jogeset az öröklési szerződés megtámadása, amely akár a szerződés érvénytelenségét is eredményezheti. A szerződés megtámadására csak az arra jogosult által felhozott okok alapján van lehetőség, és az öröklés megnyílásától számított öt év alatt elévül a megtámadás joga.
Példák az öröklési szerződés érvénytelenségére:
Gyakori élethelyzet különösen feszültségekkel teli családi kapcsolatoknál, hogy az örökhagyó öröklési szerződést köt, ezzel kizárva a gyermekét az öröklésből (kivétel a kötelesrész). Majd a halálával a gyermeke – aki szerződés hiányában a törvényes örököse lenne – a bírósághoz fordul az öröklési szerződés megtámadása ügyében, vitatva az öröklési szerződés érvényességét.
Színlelt tartási szerződés
Előfordul, hogy a sértett felek érvénytelenségi okként színlelt tartási szerződést jelölnek meg. A színlelt tartási szerződést abból a célból kötik, hogy a kötelesrészre jogosult személy igényét hiúsítsák meg öröklés esetén.
Az öröklési szerződés semmissége
Az ítélkezési gyakorlatban egyebek között akkor semmis a szerződés, ha nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközik – nevezetesen, ha annak tudatában került sor az öröklési szerződés megkötésére, hogy a szerződő fél tudatában volt az örökhagyó súlyos betegségével, amely miatt várható volt a közeli halála. Így csak rövid ideig, vagy egyáltalán nem kellett a szerződő félnek teljesíteni az öröklési szerződésben foglalt ellenszolgáltatást.
A visszterhes tartási jellegű öröklési szerződés semmissége csak akkor állapítható meg, és bizonyítható, ha az a családtagok öröklési igényének kijátszására, illetéktelen előnyök szerzésére irányult.
Nyilvánvalóan jó erkölcsbe azok a szerződések ütköznek, amelyek a társadalom által elfogadott erkölcsi alapelveket kirívóan megsértik és joghatás elérése alkalmasak.
Fotók forrása: Pixabay
