A családi vagyon átruházásának az egyik leggyakoribb ügylete az ajándékozási szerződés, amelynek tudnivalóit a korábbi cikkünkben ismertettük. Ebben a bejegyzésben pedig azt az esetet járjuk körül, amikor a korábbi feltételek megváltozása miatt az ingatlan ajándékozás megtámadása merül fel lehetőségként. Mit tehetünk, illetve hogyan járunk el helyesen.
Gyakori élethelyzet, hogy a szülők ingatlannal vagy akár valamilyen értékes vagyontárggyal kívánják a gyermekük életkezdését megkönnyíteni, azonban tudni kell, hogy – az adásvételtől eltérően, az ajándékot az ajándékozó, például a szülő meghatározott feltételek mellett vissza is követelheti.
Az ajándékozási szerződést a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályozza, az ajándék után fizetendő illeték szabályait pedig az Illetéktörvény (Itv.) határozza meg. Jó hír, hogy 2020-ban jelentősen változtak a hozzátartozók közötti ajándékozás szabályai, nevezetesen illetékmentessé vált a testvérek között az öröklés és az ajándékozás.
Az esetek többségében az ajándékozási szerződés eléri a célját, és nagy könnyebbséget biztosít a megajándékozott számára. Sajnos azonban adódhat olyan körülmény, amely után megromlik a felek kapcsolata, olyannyira, hogy az ajándékozó meg kívánja változtatni az eredeti szándékát. Különösen ingatlanok esetében érdemes tisztázni, hogy a jogszabályok szerint hogyan tudjuk az értékes ajándékot ingatlant, lakást, autót, stb.-t visszaszerezni.
Fő szabályként tudni kell, hogy a szokásos méretű ajándék nem követelhető vissza. A szokásos méretű ajándék fogalmát számos körülmény határozza meg, a felek vagyoni helyzete függvényében az alkalom jellege, vagy akár az érintettek társadalmi státusza is befolyásolhatja.
Az ajándék visszakövetelhetőségének legfontosabb esetei
Változások az ajándékozó létfenntartásában
Ha az ajándékozási szerződést követően olyan körülmények állnak be, amelyek veszélyeztetik az ajándékozó létfenntartását, visszakövetelheti az ajándékot/lakást. A bíróság azonban vizsgálja, hogy az ajándékozott esetében az ingatlan visszaadása nem veszélyezteti-e a mindennapi életvitelét, hiszen az életkörülményeit a meglévő tulajdon birtokában alakította ki. Lehetősége van az ingatlan visszaadás helyett az ajándékozó számára úgynevezett létfenntartására járadékot, vagy természetben nyújtott tartást biztosítani. Abban az esetben, ha az ajándékozott a kapott ingatlantól időközben megvált, akkor a saját vagyonából nem köteles az ajándékozót kifizetni.
Súlyos jogsértés miatti visszakövetelés
Amennyiben az ajándékozó, vagy annak közeli hozzátartozója rovására a megajándékozott, illetve a vele együtt élő közeli hozzátartozója súlyos jogsértést követ el, nem csak az ajándék, hanem az ajándék helyébe lépett érték is visszakövetelhető. A súlyos jogsértés eseten példaként a bűncselekményekre (például bántalmazásra), vagy személyiségi jogsértésre (becsületsértésre) kell gondolni, de nem sorolható ide a felek viszonyának megromlása. Érdemes azonban a sérelem megbocsájtásáról is beszélni, mivel ebben az esetben megszűnik a visszakövetelés lehetősége. Továbbá a jogszabály szerint az is visszakövetelésről való lemondásnak, illetve megbocsájtásnak számít, ha hosszabb időn keresztül nem kerül sor a visszakövetelésre.
Meghiúsult feltevés miatti visszakövetelés
Visszakövetelhető az értékes ingóság és ingatlan, illetve a helyébe lépett érték, ha a feltevés meghiúsulására kerül sor. Gyakori eset például, hogy a szülők nászajándékként ingatlant ajándékoznak a fiatal pár számára, viszont a házaspár kapcsolata időközben váláshoz vezet. Ebben az esetben a szülők hivatkozhatnak arra, hogy az ajándékot azzal a feltevéssel adták, hogy az a pár tartós kapcsolatában nemcsak a gyermekük életkezdését könnyíti meg, de a jövendő unokájuk életét is gyarapítja. Mivel a válással ez a korábbi körülmény meghiúsul, az a bíróság szerint az ajándék visszakövetelésére adhat alapot, azonban a bíróság tényállást szigorúan vizsgálja meg. Ebben az esetben az ajándék visszakövetelésére az általános elévülési időn belül (öt éven belül) kerülhet sor.
