Az öröklés a vagyonszerzés egyik formája, így bizonyos esetekben öröklési illeték fizetési kötelezettséggel jár együtt. Ugyanakkor számos esetben öröklési illetékkedvezmény, és öröklési illetékmentesség illeti meg az örökösöket. A megváltozott öröklési szabályok értelmében teljesen mentesülnek az egyenesági rokonok, a testvérek, a házastárs, és a bejegyzett élettárs. Az öröklési illeték általános mértéke 18 százalék.
Örökösödési illeték szabályai
Az öröklés folyamata
Sokan nincsenek tisztában az öröklés szabályaival, és gyakran örökösként szembesülnek az illetékfizetési kötelezettséggel, illetve azzal a ténnyel, hogy a hagyatéki eljárásban aktívan kell részt venniük. Az öröklés az örökhagyó halálával nyílik meg, az elhunyt személy vagyona hagyatékká alakul, amely a vagyoni jellegű dolgok (ingatlan, ingóság, pénz, értékpapír, stb.) mellett kötelezettségeket (terhek, adósságok) is magába foglal. Abban az esetben, ha nincsenek örökösök, akkor a hagyaték az államra száll. Végrendelet, vagy öröklési szerződés hiányában a hagyaték szétosztása a törvényes öröklési rend alapján történik. A hagyatékhoz az örökösök a hagyatéki eljárás lefolytatása útján jutnak hozzá, amely két egymást követő lépésből áll. Az első szakasz a helyileg illetékes önkormányzatnál indul, majd az elkészült hagyatéki leltár, és a hivatalos iratanyagok az illetékes közjegyzőhöz kerülnek át. A hagyatéki eljárás lefolytatása keretében a közjegyző kihirdeti a hagyatékátadó végzést, és átadja a hagyatékot teljes hatállyal, illetve ideiglenes hatállyal – amennyiben az örökösök között öröklési jogi vita állna fenn –.
A hagyaték bejelentése
A hagyatékot a hagyatékátadó végzés kiállítását követő 15 napon belül jelenti be a közjegyző/bíróság a NAV-nak, és a végzés mellé csatolják a hagyatéki leltár másolatát, valamint a végrendelet, az osztályos egyezség hitelesített teljes másolatát. A közjegyző székhelye szerinti illetékességű adóigazgatóság szabja ki az örökösödési illetéket, illetve feljegyzést készít az illetékmenteségről.
A következő esetekben az örökösök kötelesek a NAV felé a hagyatékot bejelenteni:
Az örökhagyó halálától számított 90 napon belül valamennyi örökös köteles vagy a hagyatéki eljárást lefolytatását közjegyzőnél kérelmezni, vagy bevallást adni a NAV felé (hagyatéki kimutatás nyomtatványon) – amennyiben a közjegyző hivatalból nem köteles indítani hagyatéki eljárást, de a 300 ezer Ft forgalmi értéket meghaladja az egy örökösre jutó ingóörökség –.
Ha a későbbiekben további vagyonelem derülne ki, akkor azt az örökösnek a hagyatéki tárgyaláson jelezni kell, és ilyenkor póthagyatéki eljárás lefolytatására kerül sor.
Mi az örökösödési illeték?
Az öröklési illeték, vagy más néven örökösödési illeték szabályait az 1990. évi XCIII. törvény (illetéktörvény, Itv.) határozza meg, amelyet az örökségben (hagyatékból) szerzett vagyontárgyak után kell fizetni. Az öröklés útján szerzett örökség szintén vagyonosodásnak számít – hasonlóan a vásárlás vagy ajándékozás útján szerzett vagyonhoz. Vannak esetek, amelyek alapján mentesülni lehet az illetékfizetési kötelezettség alól. Míg a külföldön lévő ingatlanhagyatékra nem, a belföldön lévő hagyatékra minden esetben kiterjed az öröklési illeték fizetési kötelezettség.
Mikor nem kell illetéket fizetni?
Számos esetben nem kell illetéket fizetni, például az öröklésről való ingyenes lemondás esetén, valamint akkor sem, ha az örökös/hagyományos az öröklés megnyílta után az örökséget/hagyományt visszautasítja.
Ha az ingatlant, és ingó hagyatékot (vagy egy részét) az örökhagyó hitelezője veszi át az azt terhelő adósság fejében.
Osztályos egyezség esetén minden örökösnek csak a neki jutó rész után kell az illetéket megfizetni.
Az örökösödési illeték tárgya
Az örökösödési illeték tárgya az örökség, amely a következő lehet:
- Hagyaték
- Az örökségre vonatkozó vagyoni értékű jog, haszonélvezeti jog megváltása
- Hagyomány
- Meghagyás alapján történő vagyonszerzés
- Kötelesrész szerzés
- Halál esetére szóló ajándékozás
Öröklési illetékmentesség, és kedvezmény: Ki mentes az öröklési illeték alól?
A vagyonszerzés nem minden esetben von maga után illetékfizetési kötelezettséget. Az illetékmentességnél beszélhetünk tárgyi, valamint személyi illetékmentességről. Az illeték tárgyára vonatkozó mentesség alapján a következő esetekben lehet mentesülni:
- Az örökhagyó egyenesági rokona (pl. gyermek, unoka, dédunoka) által szerzett örökrész
- Örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolat által szerzett örökrész
- Házasságon kívül született gyermek által szerzett örökrész
- Örökhagyó mostoha, nevelt és mostoha gyermeke, nevelőszülő által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 millió Ft
- Házastárs, bejegyzett élettárs által szerzett örökrész
- Örökhagyó testvére által szerzett örökrész
- Az egy örökösre eső ingóság 300 ezer Ft forgalmi értéket meg nem haladó része után
- Lakás-előtakarékossági szerződés után
- Telek/tulajdoni hányad után, amennyiben az lakóház építésére alkalmas – az örökösnek négy éven belül kell a lakóházat felépíteni. További feltétel, hogy még az illetékfizetés-meghagyás jogerőre emelkedése előtt ezt nyilatkozatban a NAV felé jelezze.
Egyéb kedvezmények
A teljesség igénye nélkül az alábbi esetekben jár illeték kedvezmény:
- Képző-, ipar-, népművészeti alkotás, gyűjtemény, stb. egészét/részét az örökös az államnak/önkormányzatnak/felsőoktatási intézménynek felajánlja.
- Kiskorú örökös késedelmi pótlék mentesen fizethet a nagykorúvá válástól számított két évig.
- Termőföld tulajdonjoga esetén az öröklési illeték 50 %-a, de ha az örökös ŐCSG tagként bejegyzett magánszemély, akkor csak az ¼-ét kell fizetnie. Továbbá nem kell öröklési illetéket fizetni átengedett termőföld után, ha az örökös a hagyatékból ráeső termőföldet ellenszolgáltatás fejében egy ŐCSG tagként bejegyzett magánszemély örököstársnak átengedi.
Örökösödési illeték alapja
Az örökösödési illeték alapja az örökös által megszerzett vagyon tiszta értéke: a vagyon forgalmi értékéből le kell vonni a hagyatékot terhelő tartozás értékének egy-egy örökösre jutó részét. Míg az adósság, teher fennállását és összegét az örökösnek igazolni kell, az örökhagyó temetésének (szokásos) költségei bizonyítás nélkül fogadható el. Figyelmen kívül kell hagyni a hagyatékban szereplő gépjármű és pótkocsi értékét a vagyon tiszta értékének számításánál. Valamint a kiadásra kötelezett örökös örökrészének értékét csökkenteni kell a kötelesrész értékével.
Örökösödési illeték mértéke
Az örökösödési illeték mértéke a következő:
- Az általános mértéke egy-egy örökösnek/hagyományosnak a juttatott örökség tiszta értéke után 18 % (pl. 300 ezer forintnál magasabb összegű készpénz, bankszámla, bankbetét esetén).
- 9 % az illeték mértéke lakástulajdon, vagy lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni jog öröklése esetén.
- Gépjármű/pótkocsi vagyoni jog, tulajdoni öröklése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték kétszerese, amely függ a gépjármű életkorától és teljesítményétől.
Örökösödési illeték fizetési kötelezettség határideje
A megfizetendő illetékről és a mulasztási bírságról a NAV határozatot (fizetési meghagyást) ad ki, amely az adózót a kézbesítéstől számított 30. naptól terheli. Az adózó a véglegessé válást megelőzően kérelmet nyújthat be az Itv.-ben meghatározott illetékkedvezményre, valamint illetékmentességre vonatkozó kérelmet nyújthat be. A NAV az elsőfokú határozat kiegészítésével dönt, amely a kiegészítő határozat véglegessé válásával válik véglegessé.
Forrás: nav.gov.hu
Fotók: Pexels
