Az ingatlan vagyon és az ingó vagyon tulajdonjogának megszerzésének közismert esetei az ajándékozás útján, illetve adásvételi szerződés kötése réven történő tulajdonszerzés. Azonban egyéb lehetőségek is rendelkezésre állnak, mint például az elbirtoklással történő tulajdonszerzés.
Mit jelent az elbirtoklás?
Nem ritka jogi eset a hétköznapi gyakorlatban, hogy az elbirtoklás megállapítása iránt pert indítanak a bejegyzett ingatlan tulajdonossal szemben. Azonban ha az érintettek között nincs vita, akkor akár szerződéssel is rendezhetik az elbirtoklás révén szerzett tulajdonszerzést.
Az elbirtoklás egy közismert jogintézmény, a fogalommal kapcsolatos jogszabályi környezetet a 2013. évi Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályozza: abból a jogalkotói szándékból kiindulva, hogy aki hosszabb ideig ideje nem él a tulajdonjogával, például nem használja, az kevésbé érdemel védelmet. Ezért a törvény az új tulajdonos hasznos és értékteremtő tevékenységét méltányolja. Elbirtoklás útján akkor szerzi meg valaki a tulajdonjogot, ha ingó dolog esetében tíz éven keresztül, ingatlan esetében pedig 15 éven keresztül sajátjaként, szakadatlanul birtokolja. Ez az elengedhetetlen feltétele, amelyet a törvény szigorúan megkövetel. Nem következhet be az elbirtoklás, ha valamilyen szerődés jogosítja fel a tulajdonost a haszánálatra vagy az elbirtokló az adott dolgot nem tulajdonosként használja. Így például a kölcsönbe adott, vagy bérelt dolog esetében sem valósulhat meg.
Örökség esetében mind ingóság mind ingatlan vonatkozásában az örökös hozzászámíthatja a saját elbirtoklási idejéhez az elhunyt általi elbirtoklási idő részét is. Jó tudni, hogy ingatlanok esetében, az elbirtoklással szerzett tulajdonszerzés után is a tulajdonosnak visszterhes vagyonátruházási illeték fizetési kötelezettsége keletkezik.
Tulajdonszerzést kizáró cselekmények: bűncselekmény útján történő elbirtoklás
Fontos leszögezni, hogy sem bűncselekménnyel, sem erőszakos, vagy alattomos úton nem lehet valakinek a tulajdonát elbirtokolni. Tehát, ha például egy bérlő önkényesen nem hagyja el a bérleményt, még akkor sem szerezheti meg a tulajdonjogot, ha netalán 15 évig is bent lakna.
Jogcímes elbirtoklás
Habár a jogcímes elbirtoklás esete jóval ritkábban fordul elő, érdemes tisztázni a fogalmat. Az új Ptk. szerint, ha a birtokos az ingatlan birtokot – alakszerűségi követelményeknek megfelelő – írásbeli szerződéssel szerzi meg, és a birtokos az ellenértéket teljesítette, akkor a 15 év helyett az elbirtoklás már 5 éve elteltével valósul meg. Ebben az esetben jóval rövidebb lehet az olyan átmeneti bizonytalanságot jelentő időszak, amely sok esetben a vitás helyzetek melegágya.
Mikor szakad meg az elbirtoklás?
A jogszabály a következő módon szabályozza az elbirtoklás megszakadását. Akkor következik be, ha
- a tulajdonos gyakorolja a tulajdonosi jogát az adott dologgal kapcsolatban
- a tulajdonos bírósági úton érvényesíti a követelését a dolog iránt
- a birtokos akaratán kívül elveszti és egy éven belül nem szerzi vissza az adott dolgot.
Jó tudni, hogy ha megszakad a birtoklás, akkor az elbirtoklás újból kezdődik a megszakadását okozó körülmény lezárulta után.
Hogyan rendezhető az elbirtoklás megállapodás keretében?
Ha egy ingatlant valaki sajátjaként, szakadatlanul 15 éven keresztül birtokol, akkor automatikusan, a törvény erejénél fogva szerzi meg a tulajdonjogot.
Az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzést külön kell megkérni az illetékes földhivataltól. Amennyiben a felek között nincs vita, tehát a korábbi tulajdonos elismeri az elbirtoklás tényét, akkor a jogszabály lehetőséget biztosít a tulajdonjog bejegyeztetésére egy megfelelő alaki és tartalmi kellékkel rendelkező okirat- megállapodás birtokában. Ügyvéd előtt a felek (a korábbi tulajdonos és az elbirtokló) írásbeli megállapodást kötnek, amely tartalmazza a korábbi bejegyzett tulajdonos hozzájárulását az ingatlan-nyilvántartásban való bejegyzéshez elbirtoklás jogcímen, illetve az elbirtoklás tényét és a tulajdonszerzés elismerését.
Egyéb, elbirtoklással kapcsolatos esetek: telki szolgalmi jog
Szolgalmi jog
A jogszabály nemcsak ingatlanok és ingók vonatkozásában biztosítja a tulajdonjog megszerzését: lehetőséget biztosít az úgynevezett telki szolgalomjog elbirtoklására. A telki szolgalom kizárólag ingatlanok vonatkozásában létesíthető, a gyakorlatban két, egymással szomszédos ingatlannal kapcsolatosan. Gyakori eset, hogy egy adott föld nincs megfelelő közúttal összekötve. Ebben az esetben kötelesek a szomszédok tűrni, hogy az ingatlan tulajdonosa az ő földjüket használva átjárjon. A szolgalmi jog megszerzésére több mód is lehetőséget nyújt a jogszabály, például bírósági határozattal, felek közötti szerződéses megállapodással, valamint 15 éves használattal történő elbirtoklással.
