Az elővásárlási jog problémakörével főként a társasházak esetében találkozhatunk, azonban gyakori eset, amikor egy adott ingatlanban sok társtulajdonos rendelkezik osztatlan közös tulajdonnal. Érdemes olyan egyszerű dologra gondolni, mint a társasház aljában lévő teremgarázs esete.
Tudnivalók az elővásárlási jogról
Az elővásárlási jog egy speciális jogi intézmény, amelyet a Ptk. szabályoz, és számos bonyodalmat és feszültségforrást jelenthet a hétköznapi életben. A probléma főként az ingatlan eladása során jelentkezik, hiszen az elővásárlási joggal bíró személy ennek birtokában egyoldalúan dönthet, hogy hasonló feltételekkel megveszi-e az eladásra kínált ingatlant, illetve lemond a vevő javára. Különösen akkor bonyolult a helyzet, ha az elővásárlásra jogosultaknak igen nagy a száma, mert ebben az esetben az eladó nem köteles őket az eladási szándékáról értesíteni. A Kúria közelmúltban hozott határozata a korábbi jogértelmezést bonyolítja, viszont azt is maga után vonja, hogy a társtulajdonosoknak évekkel később, akár három év múlva is lehetőségük nyílik az adásvételi szerződés megtámadására.
Az osztatlan közös tulajdon a gyakorlatban
Manapság gomba módra épülnek az új társasházak, és nem ritkák a több száz lakásos házak sem, amelyben az összes tulajdonos elővásárlási joggal rendelkezik. A társasházak esetében érdekes például a közös parkolók (teremgarázs, mélygarázs) helyzete, hiszen a garázstulajdonosok osztatlan közös tulajdonában állnak egy nagy albetétként. Magyarországon jelentős azoknak az ingatlanoknak a száma is, amelyek azonos helyrajzi szám alatt osztatlan közös tulajdonban állnak. Ingatlan vásárláskor nincs könnyű helyzetben a vevő, mivel az ingatlan tulajdoni lapján csak az egyes tulajdonosok tulajdoni hányada található meg. Felmerül a kérdés, hogy a vevő honnan tudja meg, hogy kik rendelkeznek elővásárlási joggal?
Elővásárlási jog társasházak esetében
A későbbi esetleges jogviták elkerülése érdekében főként ingatlan vásárláskor érdemes körültekintően eljárni. A hétköznapi életben gyakran szembesülnek az érintettek azzal, hogy társasházak esetében elmarad az elővásárlási jog bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba.
Társasházi tulajdon vásárlásakor ne csak az ingatlan tulajdoni lapját nézzük meg, érdemes alaposan tanulmányozni a társasház alapító okiratát, amely az elővásárlási jogon túl, az ingatlan használattal kapcsolatos előírást is tartalmazhat.
Mi a teendő nagy számú tulajdonos esetén?
A bírói gyakorlat és a földhivatali gyakorlat szerint – ha késedelemmel és jelentős nehézséggel járna az összes tulajdonos értesítése – ebben az esetben a tulajdonos nem köteles minden érdekeltet külön-külön értesíteni az eladási szándékról és az ajánlatról. A „nagy szám” a bírói gyakorlatban nem tekinthető egységesnek, mindig egyedileg mérlegelendő. A gyakorlatban úgy hidalják át a problémát, hogy meghatározott időtartamra kifüggesztik a vételi ajánlatot az ingatlan mindenki által jól látható részén, általában a faliújságon.
Elővásárlási jog osztatlan közös tulajdon esetén
Osztatlan közös tulajdon esetén az elővásárlási jog minden esetben – az összes tulajdonostársat megilleti. Az eladó feladata, hogy a feleket az eladási ajánlatról teljeskörűen-teljes terjedelmében tájékoztassa. Amennyiben a meghatározott idő alatt valamelyikük elfogadja, és erről írásbeli nyilatkozatot tesz, akkor ő szerzi meg a tulajdonjogot. A legegyszerűbb az az eset, amikor be tudjuk nyújtani az elővásárlásra jogosultak lemondó nyilatkozatát a földhivatalba.
A vételi ajánlat közlése
A társtulajdonosnak a közléstől számítva 15 nap áll rendelkezésre az elővásárlási jog gyakorlására.
Tértivevényes ajánlott levél formájában elfogadottnak tekinthető a közlés akkor is, ha a címzett az átvételt megtagadja, illetve a postán nem veszi át.
Személyesen is közölhető, viszont két tanú jelenlétében az elővásárlásra jogosulttal alá kell íratni a vételi ajánlat egy példányát.
Gyakori élethelyzet, hogy a közlés igazolása akadályba ütközik, illetve számottevő késedelemmel járna. Ilyen például az a helyzet, amikor a tulajdonostárs külföldön tartózkodik, esetleg lakcíme ismeretlen, illetve elhalálozása esetén még a hagyatéki eljárása van folyamatban.
Amennyiben az eladó elmulasztja a közlést, illetve szabálytalanul, vagy nem teljeskörűen teszi meg, akkor a tulajdonostárs bírósági úton kezdeményezheti – akár évekre visszamenőleg is – a megkötött adásvételi szerződés hatálytalanítását.
