Egyre növekedik azoknak a fiataloknak a száma, akik az önálló életet nem saját tulajdonú lakásban, hanem albérletben kezdik meg. A költségek jelentősen emelkedtek ez elmúlt években, különösen a fővárosban, és a frekventált (ipari, és oktatási létesítménnyel rendelkező) nagyobb településeken.
Mielőtt bárki akár hosszabb, vagy rövidebb időtávra elköteleződne, nem árt tisztában lenni a fogalmakkal és a jogszabályi háttérrel, hiszen a tájékozatlanságnak akár kellemetlen anyagi vonzatai lehetnek. A tulajdonos oldaláról vizsgálva, a bérbeadás számos kockázattal jár, ezért mindkét fél számára elsődleges a jogilag érvényes szerződés megkötése.
Bérleti vagy albérleti szerződés nem is ugyanaz?
Habár a köznyelvben az albérlet szóhasználat honosodott meg, a későbbi problémák miatt nem árt tisztába tenni a két fogalmat, hiszen a bérleti szerződés érvénytelenségét is jelenti, ha nem a megfelelő jogosultsággal rendelkező felek kötik meg.
Albérleti szerződés
Az albérleti szerződés leegyszerűsítve pontosan akkor áll fenn, amikor a bérbeadó maga is egy bérlő, és a bérbeadás a tulajdonos hozzájárulásával történik meg.
Bérleti szerződés
Tulajdonképpen a bérleti szerződés kifejezés az, amelyet albérleti szerződésként ismerünk és használunk. Lehet határozatlan időre szóló, vagy határozott idejű szerződés egyaránt.
A bérleti szerződés tartalmi elemei
A bérleti szerződést érdemes kellő körültekintéssel elkészíteni. Az alapos szerződés tartalmaz (leírva) minden olyan körülményt, amelyet a felek lényegesnek ítélnek meg:
Egyértelműen fel kell tüntetni, hogy a bérlő az ingatlan mely részét jogosult használni, továbbá, hogy a bérlő mellett harmadik személy jogosult-e a használatára.
Végezhet-e a bérlő bármilyen átalakítást, felújítást- társasház esetén a házirend betartásával-.
A felmerülő javítási költségek terhének viselésével kapcsolatban is megállapodhatnak.
Célszerű írásba foglalni, hogy a bérlő tarthat-e kisállatot az ingatlanban.
A kapcsolattartás módja, valamint a bérleti díj fizetésének határideje, és a teljesítés módjának írásba foglalása is nagyon fontos eleme a szerződésnek. Javasolt egyértelműen feltüntetni, hogy a bérlőnek milyen egyéb tételeket kell havonta megfizetni rezsiként (villany, gáz, a társasházi közös költség díja, stb).
A bérleti szerződésnek célszerű tartalmaznia a felmondási idővel kapcsolatos feltételeket.
A bérleti díjon felül a bérbeadó óvadékot szokott kérni, amelyet a köznyelv kaucióként használ. Az összege 1-2-3 havi bérleti díjnak felel meg, de a kétszeres összegű kaució a legelterjedtebb. Célszerű belefoglalni, hogy a kauciót pontosan mire fordíthatja a bérbeadó.
Habár a hatályos jogszabályok nem írják elő, de egyre gyakrabban találkozni közjegyző által készített vagy közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződéssel. Ez az alakiság főként a bérbeadó védelmét biztosítja a szerződést nem teljesítő bérlővel szemben.
Ajánlott átadás-átvételi jegyzőkönyvet készíteni a későbbi vitás helyzet esetére. Előzetesen rögzítsék az ingatlan átvételének az állapotát, az ingóságokkal való felszereltségét, ezekről akár fényképfelvételek is készíthetők.
