Számos olyan helyzet van, amikor nagyon fontos tudni, hogy a hatályos jogszabályok alapján ki tartozik a rokonság körébe. A rokoni kapcsolatok közé sorolható az egyenesági rokonság, amely azok között áll fenn, akik közül az egyik a másiktól származik. Azokat a nem egyenesági rokonokat, akiknek legalább egy közös felmenő rokonuk van, őket oldalági rokonoknak nevezzük. Jó tudni, hogy az élettárs nem törvényes örökös, ezért végrendelet hiányában a törvényes örökösök (egyenesági rokonok, oldalági rokonok) örökölnek és nem az élettárs.
A rokoni kapcsolatok ismerete
A rokoni kapcsolatok nagyon szerteágazóak, magát a rokoni kör fogalmát a Ptk. Családjogi Könyve (Csjk.) szabályozza, és nagy jelentősége van az öröklés, az illetékfizetési kötelezettség vagy a mentesség szempontjából. A rokonság egyrészt egyenesági rokonokból, és nem egyenesági rokonokból, más szóval oldalági rokonokból áll. Illetve a biológiai kapcsolaton túl a hatóságilag jóváhagyott jognyilatkozat az apaság elismerése és az örökbefogadás (mint jogi aktus) is rokonságot teremt. Egyenesági rokonság azok között áll fenn, akik közül az egyik a másiktól származik (például szülő-gyermek. Oldalági rokonok azok a nem egyenesági rokonok, akiknek legalább egy közös felmenő rokonuk van (például nagynéni, nagybácsi, unokatestvér).
Ki a közeli hozzátartozó, és a hozzátartozó?
A közeli hozzátartozó fogalmába beletartozik a házastárs és a testvér is – az egyenesági rokonokon túl. Valamint a mostoha- és a nevelőszülő, az örökbefogadott gyermek, a mostoha-és nevelt gyermek.
A tévhitekkel ellentétben az élettárs nem minősül közeli hozzátartozónak a Ptk. szerint. Az élettárs, a jegyes, az egyeneságbeli rokon házastársa, valamint a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, a testvér házastársa a hozzátartozók közé tartozik.
Mi nem tartozik a rokoni kapcsolatok körébe?
A sógorság – a házastárs rokonaival alkotott családi kapcsolat a magyar családi jogban nem tartozik a rokoni kapcsolatok körébe.
Egyenesági rokonság öröklése – Törvényes öröklés
A magyar jog felsorolásszerűen határozza meg az öröklésre jogosultak körét, és az örökösök a törvényben meghatározott szigorú sorrendben válnak örökössé.
Előd, utód
Az elődök a felmenő egyenesági rokonok – például dédszülő, nagyszülő, szülő
Az utódok a lemenő egyenesági rokonok – például gyermek, unoka, dédunoka
Míg a felmenő egyenesági rokonok törvényes öröklési jogát a Ptk. korlátlanul elismeri, addig az oldalági rokonok esetében a nagyszülői leszármazók körével lezárja a törvényes öröklés jogát. A tévhitekkel ellentétben a házastárs a szó jogi értelmében nem közeli rokon, de a jogrendszer kiemelt törvényes öröklési jogi helyet biztosít a számára. Első helyen a lemenő egyenesági rokonok szerepelnek, elsősorban az örökhagyó gyermeke. Több gyermek esetén fejenként egyenlő részt örökölnek, az öröklésből kiesett gyermek (vagy távolabbi leszármazó) helyén a helyettesítési elv szerint egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyerekei örökölnek. Az örökhagyó felmenői, és oldalági rokonai a leszármazók és a házastárs hiányában örökölnek (parentéláris öröklés).
Az élettárs öröklési joga
A hatályos jogszabályok szerint az élettárs nem törvényes örökös, ezért végrendelet hiányában a törvényes örökösök (egyenesági rokonok, oldalági rokonok) örökölnek. Ezért érdemes az élettársi kapcsolatban élőknek végrendeletben rendelkezni, hogy a túlélő élettárs a vagyon egészét/egy részét örökölhesse.
Egyenesági rokonok közötti öröklés és ajándékozás illetékmentessége
A családon belüli ajándékozás kapcsán körültekintően kell eljárni, és érdemes alaposan átgondolni, hogy terheli-e majd ajándékozási illeték a megajándékozott felet. Így először azt kell tisztázni, hogy kinek és milyen mértékű ajándékot adunk. 2020. július 8. napjától a hatályos jogszabály alapján (illetéktörvény, Itv.) illetékmentessé vált nemcsak az egyenesági rokonok, hanem a testvérek közötti öröklés és ajándékozás is. Az értelmező rendelkezés alapján testvér az, akinek legalább az egyik szülője azonos az örökhagyó/ajándékozó szülőjével, illetve akinek legalább egyik örökbefogadója azonos az örökhagyó/ajándékozó örökbefogadójával. Ajándékozási szerződésben az ajándék értékét meg kell jelölni, különben ha a megszerzett ajándék forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja, akkor például oldalági rokonok ajándékozása esetén a megajándékozott köteles ajándékozási illetéket fizetni.
Illetékmentes jogügyletek
- Az örökhagyó egyenesági rokona, és a túlélő házastársa által megszerzett örökrész
- 20 000 0000 Ft az örökhagyó mostoha- és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője által megszerzett örökrész tiszta értékéből
- Az ajándékozó egyenesági rokona, illetve házastársa által megszerzett ajándék
