A hagyatéki leltár a hagyatéki eljárás fontos eleme, amelynek felvételére vagyontárgy megléte esetén kerül sor, és bizonyos esetekben kötelező elvégezni. A hagyatéki eljárás egy polgári nemperes eljárás, amely szükséges ahhoz, hogy az örökös hivatalosan is hozzá jusson az örökségéhez. A hagyatéki ügy egy több szakaszból álló folyamat, amelynek során megállapítják, és számba veszik az örökösöket, az egyes személyek által örökölt vagyonelemeket, majd a vagyonról érdemi döntést hoznak.
Mi a hagyatéki eljárás?
A hagyatéki eljárás polgári nemperes eljárás, a szabályait a 2010. évi XXXVIII. törvény a hagyatéki eljárásról (Hetv.), valamint a 29/2010.(XII.31.) KIM rendelet szabályozza. Az eljárás lefolytatása szükséges ahhoz, hogy az örökös hivatalosan is hozzá jusson az örökségéhez. Maga az eljárás két egymást követő szakaszból áll. Az első a jegyzői eljárás, amelynek során az elhunyt vagyonát mérik fel, valamint az öröklésben érdekeltek adatait, elérhetőségeit kutatják fel. Ez a szakasz sokszor időigényes, az is lehet, hogy bonyolult nyomozati munkát igényel az örökösök felkutatása. A második szakasz – az érdemi döntés meghozatala a vagyonról – a közjegyző feladata, aki az eljárás végén kihirdeti a hagyatékátadó végzést.
Mi a hagyatéki leltár?
A hagyatéki leltár egy jogszabályban meghatározott jegyzőkönyv, és a leltárfelvételi eljárás menetét a Hetv. szabályozza. A leltár többek között az örökhagyó személyére és vagyonára vonatkozó adatokat tartalmazza. Maga a hagyatéki ügy az illetékes önkormányzatnál indul. A hagyaték leltározására vagyontárgy megléte esetén kerül sor, amelyben az örökhagyó lakóhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzője, illetve lakóhely hiányában a hagyaték fekvése szerinti önkormányzat jegyzője illetékes. Az ügyben általában a Hagyatéki osztály ügyintézői járnak el. Amennyiben a hagyatéki eljárás kérelemre indul, úgy a hagyatéki leltárt közjegyző is készítheti.
Mi történik, ha az örökhagyó nem rendelkezik vagyontárggyal?
Amennyiben megállapításra kerül, hogy az elhunytnak nincs leltározandó vagyona, akkor a hagyatéki eljárást hivatalból lezárják, és a döntésről minden örökösként érdekelt felet kiértesítenek.
Mi a jelentősége a hagyatéki leltárnak?
A hagyaték határvonalait jelöli meg, amely számos jelenőséggel bír. Megakadályozza egyrészt a hagyaték eltitkolását az örökösök elöl. Másrészt a hagyatéki tartozások megfelelő kielégítésére is védelmet biztosít – mivel az örökhagyó után nemcsak vagyon, hanem tartozás, hitel is átszállhat az örökösökre –. Egyes komplex vagyonelemek (például örökölt ingatlanrészek, örökölt cég, céges részvények) esetén a folyamat sokszor bonyolulttá válik, különösen, ha nem kellően tisztázott az elhunyt végakarata. Ilyenkor komoly viták, érdekellentétek alakulhatnak ki a felek között, amely az eljárás elhúzódását eredményezheti.
Hagyatéki leltár – Leltározandó vagyontárgyak
A Hetv. rendelkezési meghatározzák, hogy mely esetekben kötelező a leltározást elvégezni:
- ha a hagyatékban belföldön fekvő ingatlan van
- ha belföldi cégjegyzékbe jegyzett gazdasági társaságban, szövetkezetben fennálló tagi részesedés van
- ha lajstromozott vagyontárgy van
- ha 300 000 Ft-ot meghaladó ingóság van
- ha valószínű, hogy a bejelentett tartozások meghaladják a hagyaték értékét – amely a jegyző és közjegyző által rendelkezésre álló adatokból következik –
- ha az örökhagyó a végrendelkezésében alapítvány létesítését jelölte meg
Továbbá az örökhagyó ingóságait is leltározni kell, amennyiben az öröklésre jogosultak között védett csoport van – méhmagzat, kiskorú, gondnokolt, ismeretlen helyen tartózkodó személy -, és megállapítható az öröklési érdekük veszélyeztetettsége. Akkor is így van így kell eljárni, ha a Magyar Állam az egyedüli örökös. A kötelezően leltárba eső vagyontárgyakat az örökös érdekeltek tiltakozása ellenére is fel kell venni a leltárba.
Miért hosszadalmas a hagyatéki eljárás?
A hagyatéki leltár elkészítéséhez elengedhetetlen az örökösök adatainak beszerzése, és azok leellenőrzése. A hagyatéki leltárban szereplő adatok fognak a Földhivatalhoz és a NAV-hoz, illetve gépjármű esetén a Kormányhivatalhoz átkerülni. A hagyatéki eljárásban a nyilatkozó által megadott adatok sokszor nem pontosak, előfordul, hogy a személyazonosító igazolványban szereplő adat eltér (például valamilyen régi névelírás miatt) a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban (SZL) szereplő adatoktól.
Számos olyan póthagyatéki ügy van, ahol a haláleset több tíz évvel korábban történt, és már az örökösök sem élnek, vagy a nyilatkozattevő is elhunyt. Ilyen esetetekben nagyon időigényes a további örökösök felkutatása, hiszen változhattak a nevek (pl. házasságkötés miatt), vagy az illető lakcíme is változhatott, és minél távolabbi az örökös, annál nehezebb az aktuális adatokat összegyűjteni.
Hogyan oszlik meg az örökség végrendelet hiányában?
Törvényes öröklés szerint a leltárba vett vagyon a következő módon oszlik meg:
- a leszármazók (örökhagyó gyermekei) örökölnek egyenlő arányban
- leszármazók mellett a túlélő házastárs egy gyerekrészt örököl, valamint holtig tartó haszonélvezeti jogot az elhunyt házastárssal közösen lakott lakásra, annak berendezéseire, felszerelési tárgyaira
- leszármazók hiányában a túlélő házastárs örökli az elhunyttal közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat, a hagyaték többi részének felét a túlélő házastárs örökli, másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban.
- leszármazók és túlélő házastárs hiányában az örökhagyó szülei egyenlő arányban örökölnek, a kieső szülők (és esetleges további felmenők) helyén az ő leszármazóik
- örökösök hiányában a Magyar Állam örököl
Fotók forrása: Pixabay