Az ingatlanok adásvétele iránt továbbra is hatalmas az érdeklődés, így érthető, hogy sokan keresnek különféle ingyenesen letölthető mintákat az interneten. Népszerű az ingatlan adásvételi szerződés minta, a foglaló minta, de laikusok esetében nagy kockázattal jár, ha elavult, vagy éppen hibásan elkészített dokumentum alapján kötik meg a szerződést, évek hosszú megtakarítása is bukhat rajta.
Az internet segítségével manapság nem nehéz bármilyen témában letölthető, akár szerkeszthető ingyenes szerződésmintákat találni. Tény, hogy számos helyzetben remekül használhatók, mint például a gépjármű adásvételi szerződés esetében. Viszont vannak olyan esetek, amelyeknél érdemes kellő óvatossággal eljárni, hiszen egy hibásan megírt szerződés nem csak anyagi veszteséggel, de nehezen orvosolható jogi következményekkel járhat. A tapasztalatok szerint az ügyfelek jóhiszeműsége sokszor határtalan, olyan szándéknyilatkozatokat, és vételi ajánlatokat írnak alá, amelynek joghatásával nincsenek tisztában. Sokan már csak akkor keresnek ügyvédet, miután foglalót, vagy bánatpénzt kifizették vételi ajánlatként.
Az ingatlan adásvételi szerződés során felmerülő problémák
Az ingatlan adásvételi szerződés megkötéséhez valóban nincs szükség ügyvéd bevonására, azonban feltétlenül tudni kell, hogy melyek azok az alaki és tartalmi kellékek, amelyek jogilag érvényessé teszik az írásbeli szerződést. A foglaló átadása sem igényel ügyvédi közreműködést, ugyanakkor a szakma sok olyan kárvallott ügyével találkozik, akik óvatlanul, szerződés nélkül és szakember bevonása nélkül bonyolították az ingatlanügyletet. Sokan utólag kénytelenek megtapasztalni, hogy ha bármilyen, előrelátható okok miatt nem kerül sor az adásvételi szerződés aláírására, akkor az esetlegesen visszajáró foglaló sorsa válhat bizonytalanná.
Miért ne használjunk letölthető foglaló mintát
Hasonlóan az adásvételi szerződésekhez ezek a mintadokumentumok teljes körűen nem képesek lefedni az adásvétel több lépéből álló folyamatát. Mint ahogy egységes, minden részletre, és egyedi élethelyzetekhez igazodó ingatlan szerződést sem tudunk kinyomtatni, így foglaló mintát sem: nem fog semmilyen olyan kitételt tartalmazni, amely meghiúsulás esetén ne a vevő kockázata lenne. A nem alapos szerkesztés miatt kimaradhatnak azok a garanciák, amelyek egyértelműen meghatároznák, hogy milyen feltételek esetén jár vissza a foglaló a vevőnek.
Mikor jár vissza a foglaló a vevőnek?
Habár a foglaló, mint fogalom közismert, adott helyzetben sokan bizonytalanodnak el, hogy az előleg vagy a foglaló jár vissza, és ha igen milyen esetben. Manapság igen gyakori, hogy a vételár egy részének fizetése banki hitelből történik. Fontos, hogy a vevő már a szerződéskötés kezdetekor mérlegelje a teljesítőképességét. Általában elmondható, hogy a foglaló nem jár vissza akkor, ha a hitelképessége miatt nem kap a vevő hitelt a pénzintézettől. Azonban a Ptk. szerint a felek előre úgy is megállapodhatnak, hogy ebben az esetben is visszajárjon a foglaló. Ilyenkor nagyon hasznos lehet egy körültekintően elkészített, minden részletre kiterjedő adásvételi szerződés. Talán kevésbé közismert, de abban az esetben, ha a vevő az aláírást követően eláll a szerződéstől, akkor a vevő a fizetett foglaló kétszeresét kérheti az eladótól. A vevő kockázatát minimalizálja, ha a foglalót nem közvetlenül a vevőnek, hanem ügyvédi letétbe fizeti ki. A letéti szerződés alapján, ha az eladó hibájából hiúsulna meg az adásvétel, akkor ügyvéd utalja vissza a vevő számára a foglaló összegét.
Általában az a leggyakoribb, hogy az eladó hibájából nem jön létre az adásvétel, illetve előfordul, hogy egyik fél sem hibás, ennek ellenére meghiúsul a szerződés, ezekben az esetekben visszajárhat a foglaló a vevő részére.
