Vannak olyan fogalmak, amellyel a hétköznapi életben gyakran találkozunk, ezért érdemes pontosan meghatározni. Előfordulhatnak olyan esetek, hogy ingatlantulajdonosként engednünk kell, hogy más személy-szolgáltató a földterületünket használja. Mikor, és milyen feltételek mentén vagyunk kötelesek eleget tenni.
A szolgalmi jog tudnivalói és szabályai
Egyre többen vásárolnak telket, és fognak bele új ingatlan építésébe. Közös tulajdonú telek vásárlása esetében előfordulhat, az addig használt közös utat az új tulajdonos számára nem akarják biztosítani ingyenesen, vagy az előszerződésben rögzített megállapodás alapján. A helyzet bonyolultsága miatt ma már egyre többen fordulnak ügyvédi irodákhoz a különböző – használati jog, szolgalmi jog alapítására, törlésére vonatkozó megbízásokkal.
Telki szolgalom
A telki szolgalom formáit a törvény nem sorolja fel tételesen, vonatkozhat út, akár, pince, kút illetve vízelvezetés közös használatára. De olyan is előfordult már a jogi gyakorlatban, hogy az addig közösen használt társasházi szeméttárolót a szomszédos üzlettulajdonos zárta el a lakók elől, akik szolgalmi jogot kértek a helyiségre, és annak használatára.
A telki szolgalmi jog tehát a más tulajdonában lévő ingatlan, valamely célú, és mértékű használatának jogára vonatkozik. Közismert esete az átjárási szolgalmi jog, amely törvényen alapul. A hétköznapi életből merített példával szemléltetve, amennyiben két szomszédos ingatlan esetében, ha az egyik nincs összekötve közúttal, vagy télen járhatatlan, megközelíthetetlen lenne az ingatlan, akkor biztosítani kell a földünk használatát.
Szolgalmi jog szerzése
A szolgalmi jog létre jöhet megállapodással, ítélettel és elbirtoklással.
Megállapodással
Fontos, tudni, hogy amennyiben a felek ellenérték fejében és határozott időtartamra megállapodást kötnek a használatról, akkor a használó nem válik a szolgalmi jog jogosultjává, ellenben, ha határidő nélküli, ellenérték nélküli megállapodást kötnek, akkor szolgalmi jogot szerezhet. Ha előszerződést, vagy megállapodást kötünk mindenképp érdemes körültekintően eljárni – tehát a szándékunkat mindenre kiterjedően írásba foglalni.
Ítélettel
A szolgalmi jog ítélet útján is létrejöhet: az igénylő per indítása útján kérheti a bíróságtól a szolgalom alapítását.
Elbirtoklással
Amennyiben (az Új Ptk. szerint) 15 éven át a közös használat ellen a szomszéd nem tiltakozik, akkor elbirtoklás útján szerezhető meg a szolgalmi jog.
Szolgalmi joggal kapcsolatos élethelyzetek
Költségviselés a szolgalmi joggal kapcsolatosan
A jogszabály előírja, hogy amennyiben a használat miatt költségek merülnek fel, például a közösen használt utat rendben tartani, tisztíttatni, stb. kell, akkor ezen költségek viselésében is a használattal arányos mértékben kell osztozni.
Az átjárás csak gyalogos közlekedésre, illetve gépjárművel való közlekedésre is gyakorolható-e?
Mivel a motorizáció napjainkban igen elterjedt, gyakran felmerülő igény – a korábban csak gyalogos átjárásra vonatkozó igény a gépkocsival való közlekedésre is.
Megszüntethető-e a szolgalmi jog?
Az is gyakran előfordul, hogy a környezet átalakulása miatt, a szomszéd annak ellenére is a szolgalmi jog által érintett úton keresztül közlekedik, hogy azt más módon is megtehetné. Ebben az esetben lehetőség van a szolgalmi jog megszüntetésére: bírósági úton, vagy peren kívüli megállapodás keretében.
Vezetékjog
A vezetékjog a szolgalmi jog egyik fajtája, amely határozat alapján jön létre és használati jogot biztosít egy bizonyos céllal, a tulajdonos engedélye/beleegyezése nélkül. Általában a közüzemi szolgáltatók – áram, gáz, hírközlés- részére alapítják, annak érdekében, hogy a szolgáltatást- a hálózat üzemeltetését biztosítsák. Különbség a rendes szolgalmi jogtól, hogy a hatósági engedély kiadását, és az ingatlan-nyilvántartásban történő bejegyzést követően létrejön. Ebben az esetben a szolgáltató mind a földalatti, mind a föld feletti vezeték építésébe, vagy akár kapcsoló berendezés, stb. kialakításába bele foghat, és a tulajdonosnak még a működést veszélyeztető növényzet kivágását is tűrnie kell.
Az ingatlantulajdonosok szempontjából gyakori panasz, hogy a vezetékjog nem csak a használati lehetőségüket befolyásolja, de a telek, az ingatlan értékét is csökkenti. Fontos tudni, hogy a tulajdonosok kártérítésre tarthatnak igényt, de erre csak előzetesen, az építésügyi hatósági engedély kiadása előtt, valamint az új vezeték kiépítése előtt nyílik lehetőség. Előfordul, hogy a hálózat üzemeltetők, még az eljárás lefolytatása előtt kártalanítási megállapodást kötnek az ingatlan tulajdonosával. Érdemes a megállapodást alaposan átgondolni, szakértővel konzultálni, mert a döntésnek a jövőre nézve komoly következményei lehetnek, és utólagosan nem vonható vissza a megállapodás. Ezt követően a vezetékjog bejegyzésre kerül az ingatlan-nyilvántartásba, amelyről tájékoztatni kell a tulajdonost.
