A vagyonszerzési illeték fogalmával a hétköznapi ember is gyakran találkozik, hiszen akár autó, vagy motor, vagy akár haszongépjármű vásárlásánál a tulajdonjog megszerzéséhez illetéket kell fizetnie, amelyet a gépjármű teljesítménye és életkora határoz meg. Míg az ingatlanok esetében fizetendő vagyonszerzési illeték a vételár négy százaléka, addig a gépjármű életkora csökkenti az illeték mértékét. Hasonlóan más jogszabályokhoz a vagyonszerzési illeték szabályai is folyamatosan változnak, ezért sem nem árt tisztában lenni az aktuális fizetnivalókkal.
Magyarországon a jogszabályok szerint a jövedelem után adót kell fizetni, vagyonszerzés esetén pedig az állampolgároknak illetékfizetési kötelezettségük van. Mindkét összeg az állam bevételeként realizálódik, de számos különbség van a kettő között. Leegyszerűsítve amennyiben valaki eladja az ingatlanát, akkor azután adót fizet, ha viszont ingatlant vásárol, akkor pedig illetéket kell fizetnie.
A vagyonszerzési illeték egy olyan állami bevétel, amelyet az állam feladataira és működésére, valamint állami feladatok ellátására arányossági alapon szed be. Nem függ sem a vevő sem az eladó akaratától, ezért célszerű az ár részeként elfogadni.
Az állam a beszedett illetékből finanszírozza például az állami szerveknek a működését, cserébe az állampolgár különböző szolgáltatást vehet igénybe. A vagyonszerzés előtt érdemes vagyonszerzési illeték kalkulátorral előzetesen számításokat végezni a várható költségek tekintetében.
A jelenlegi jogszabályok szerint 2020-ban a következő ügyletek esetében kell vagyonszerzési illetéket fizetni:
· ingatlan vásárlás, haszonélvezeti jog szerzés
· gépjármű vásárlás
· értékpapír szerzés öröklés útján
· hatósági árverésen szerzett ingóság
· orvosi praxis szerzése
· belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező cégben szerzett részesedés, részvény, és részjegy esetében.
Ingatlanvásárlás
A gépjármű vásárlás mellett az ingatlan átruházás a leggyakoribb ügylet, amellyel a hétköznapi ember találkozik, ezért az otthon megszerzése előtt nem árt tisztában lenni a vásárlás egyéb vonzataival is.
A lakáseladás után a fő szabály szerint az eladónak adó fizetési kötelezettsége, a vevőnek pedig vagyonszerzési illeték fizetési kötelezettsége keletkezik: az utóbbi a vételár 4 százaléka kerül bele az állami kasszába. A teljesség kedvéért az illeték felső határ is meghatározott: legfeljebb kétszáz millió forint, az egy milliárdot meghaladó ingatlan vételáránál. Az adásvétel aláírását követően a vevő kap egy NAV adatlapot, amelyen a NAV felé 30 napon belül be kell jelenteni a vagyonszerzést. Az illeték összegéről szóló határozatot később fogja a hatóság az új tulajdonos számára megküldeni. A NAV-tól indokolt esetben mérséklés, valamint részletfizetés is igényelhető.
A vevőt számos illeték kedvezmény illeti meg.
· Cserére pótló kedvezmény
· Fiatalok kedvezménye
· CSOK keretében vásárolt ingatlan esetében érvényesülő kedvezmények
· Új építésű lakások kedvezménye
Mentességi esetek
A jogszabályok szerint jelenleg ingyenes az egyenesági rokonok, a házastársak, egymás közötti ajándékozása, cseréje és adásvétele, valamint a testvérek közötti ajándékozás és öröklés is illetékmentessé vált.
Ha a telekvásárlást követő négy évben megtörténik az építkezés, akkor a telek után sem kell illetéket fizetni.
Gépjármű vásárlás
Hazai és külföldről vásárolt gépjármű esetében is, a vevőt illeték fizetési kötelezettség terheli (az egyéb költségek mellett), amelyet 15 naptári napon belül kell elintézni.
A vagyonszerzési illeték gépjármű (új és használt) esetén a teljesítménytől, és az életkortól függ, amelynek összege a jármű életkorával csökken.
Az elektromos autók után nem, de a hibrid autók után fizetni kell, pótkocsi esetében pedig a tömege lesz a meghatározó. Mentesül a vagyonszerzési illeték alól, ha a gépjármű átírás egyenesági rokonok között jön létre.
