A hétköznapi életben egyre gyakrabban hallani, hogy fiatal pár úgy kívánja megoldani a lakásproblémáját, hogy egy idős emberrel köt tartási szerződést. Vajon mik lehetnek a buktatók és megéri-e a kockázatot akár az idős ember szemszögéből, vagy akár a fiatal szemszögéből nézve.
Sokan vannak olyanok a fiatalok között, akik számára az önálló otthon megteremtése a családi körülmények kapcsán csupán vágyálom. Az öregedő társadalmunkban egyre növekszik az idős emberek tábora, és közöttük is egyre gyakoribb, hogy idős korukra magukra maradnak, a nyugdíjukból nem tudnak rendesen megélni, ezért vagyonuk, az ingatlanuk fejében tartási és életjáradék szerződés kötésére szánják el magukat. A köznyelv eltartási szerződésnek, és szerencse szerződésként is szokta nevezni, de vajon mit takarnak ezek a fogalmak?
Közösek abban, hogy létfenntartást biztosít a szerződő fél számára, de addig, amíg az életjáradék gyanánt havonta pénzt, addig a tartási szerződésnél az eltartott természetben nyújtott szolgáltatásban részesül az élete végéig.
A tartási szerződés jogi aspektusai
A tartási kötelezettség a felek (az eltartott és az eltartó) közös megállapodása révén jön létre, irányulhat a jövőre nézve, amikor még nem szorul segítségre az eltartott. Írásba kell foglalni, és a részletes elvárásokat meghatározni mindkét fél részéről.
Előzetesen olyan lényeges szolgáltatásokat érintő kérdésekben kell megállapodni:
- a lakhatás, és a lakhatás megfelelő körülményeinek (fűtés, villany, ruházat) biztosítása
- élelmezés, gyógyszerrel ellátás, gondozás,
- betegség esetén az ápolás, orvosi kezeltetés,
- de ide tartozik a temettetésről való gondoskodás is.
A tartás során az eltartó által vállalt szolgáltatások az eltartó igényeihez igazodnak, amelyet befolyásol az életkora, és az egészségi állapota egyaránt. Mindezek előzetes ismeretében kell a felelősségteljes döntést meghozni.
A tartási szerződés legfontosabb tudnivalói, valamint lényeges kérdések a tartással kapcsolatban
Csak az írásbeli tartási szerződés érvényes.
Mi a teendő, ha a későbbiekben a két fél kapcsolata megromlik? Ekkor az a fél, amelyik a kialakult helyzetet sérelmesnek ítéli meg, bírósághoz fordulhat.
Olyan helyzet is előadódhat, hogy az eltartó életében, egészségében történnek olyan változások, amelyek megakadályozzák abban, hogy a szerződésben foglaltak szerint járjon el. Amennyiben a felek a feltételek módosításában nem tudnak megegyezni, akkor az eltartó bíróság által kérheti:
- vagy a szerződés módosítását,
- vagy életjáradéki szerződéssé alakítását,
- vagy a szerződés megszüntetését.
Mivel a tartási szerződés akár több évi elköteleződést jelent, ezért a szerződésben az úgynevezett teljesítési segédet is megnevezhetnek.
Az eltartott mindig magánszemély, viszont az eltartó lehet akár gazdálkodó szervezet is.
A tartási szerződésért általában az ingatlanát ajánlja fel az eltartott: a szerződésben rendelkeznek az ingatlan tulajdonjogának az átruházásáról. Lényeges különbség, hogy öröklési szerződés esetén csak az eltartott halálával száll át a tulajdonjog az eltartóra, a tartási szerződésnél a tulajdonjog átszállása az ingatlanügyi hatóság (Földhivatal) bejegyzésekor történik meg. Természetesen a tartási szerződés tárgya értékes ingóság is lehet.
Az eltartott javára tartási jog jegyezhető be, amely teherként szerepel a tulajdoni lapon. Ennek abban van jelentősége, ha az eltartó nem teljesíti a kötelezettségét. A tartási jog az ingatlan mindenkori tulajdonosát egyaránt kötelezi.
A lakhatás biztosítása
A szerződésben célszerű rögzíteni, hogy az eltartó biztosítja az eltartott számára az átruházott ingatlanban a lakhatást. Ez nemcsak egyfajta védelmet nyújt, de használati jogot is biztosít az eltartottnak.