Életjáradéki szerződés

Életjáradéki szerződés

Gyakori, hogy idős emberek a nehéz helyzetük megoldására eltartási szerződés kötésére szánják el magukat, viszont a döntés előtt célszerű előzetesen informálódni, nehogy a történet rosszul végződjön. A hétköznapi nyelvhasználatban az eltartási szerződés elnevezéssel találkozni a leggyakrabban, azonban nem árt tisztázni, hogy pontosan milyen szerződés megkötésére van igény. A szerencseszerződések közé tartozik az életjáradéki szerződés is, mivel a szerződés megkötésekor egyik fél sem tudja, hogy mennyi ideig kell majd a tartást illetve az életjáradékot fizetni.

A tartási szerződésben a felek az eltartott javára, élete végéig tartó szolgáltatások nyújtására kötnek megállapodást, amelyben az eltartott az ellenérték teljesítésére vállal kötelezettséget. Általában a kötelezettség tárgya ingatlan, de akár értékeses ingóság is lehet.

Az életjáradéki szerződésben a felek az eltartott javára általában pénzbeni gondoskodásra kötnek szerződést. A kötelezettség, hasonlóan a tartási szerződéshez határozatlan időre, az eltartott haláláig van érvényben.

A tisztázandó fogalmak körébe tartozik az örökösödési szerződés, amelyben az örökhagyó eltér a törvényes öröklés rendjétől, és szerződést köt közeli rokonnal tartás, életjáradék fejében.

A szerződésben megnevezett örökös kötelezettséget vállal, amely az örökhagyó haláláig szól. A nyújtott szolgáltatások a fent említett esetekben megegyeznek, viszont lényeges különbség, hogy az örökösödési szerződésnél a tulajdonjog csak az örökhagyó halálával száll át az örökösre.

Az életjáradéki szerződés jogi aspektusai és alaki kellékei

Az életjáradéki szerződésben időszakonként ismétlődő szolgáltatás nyújtására vállal kötelezettséget az eltartó az eltartottal szemben, amely általában pénz, de egyéb helyettesítő dologban is megállapodhatnak.

Az életjáradéki szerződés kizárólag írásban köthető, ugyanakkor fontos követelmény, hogy ha a szerződés tárgya ingatlan, akkor a tulajdonjog átvezetéséhez vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat, vagy közjegyző által készített közokirat szükséges. Az eltartót a Földhivatal (ingatlanügyi hatóság) tulajdonosként bejegyzi az ingatlan nyilvántartásba, így száll át a tulajdonjog az eltartóra.

Az eltartott javára- egyfajta biztonságként- pedig életjáradéki jog jegyezhető be, a nem megfelelő eltartás esetére. A szerződés megkötéséhez nem szükséges orvosi igazolás, vagy bármilyen egyéb speciális dokumentum, viszont a szerződés tárgyát képező ingatlannak per- és tehermentesnek kell lennie.

A fizetési kötelezettség

A felek a szerződésben meghatározzák, hogy a járadék nyújtásra kötelezett havonta, pontosan mekkora összeget fizet.  Az összeg mértékét ingatlan esetében olyan körülmények is befolyásolják, mint a tulajdonos életkora, de függ az ingatlan elhelyezkedésétől és az állapotától is. Az életjáradékot havonta előre kell fizetni, egyes esetekben egyszeri nagyobb összegek nyújtásában is megállapodhatnak.

Mi történik, ha a kötelezett nem, illetve részlegesen teljesít?

A felszólítást követően a járadékra jogosult felbonthatja a szerződést: az addig már számára kifizetett összeget megtarthatja, és az ingatlan tulajdonjoga is visszaszáll.

Amennyiben a kötelezett dönt a szerződés felbontása mellett, de fizetési mulasztás nem történt a részéről, akkor a jogszabály az eltartottat kötelezi az addig kifizetett összeg visszafizetésre (kamatokkal együtt) a kötelezett számára. A szerződés megkötését követően, ha vitás helyzet alakulna ki a felek között, akkor az illetékes bíróság hoz végrehajtható ítéletet.

Az életjáradéki szerződés előnye a tartási kötelezettséggel szemben

A tartási szerződés egyfajta bizalmi viszony meglétét feltételezi a két fél között, amely a szerződés bizonytalan időtartama alatt akár meg is romolhat. Kevésbé személyhez kötött, valamint kisebb kockázattal jár az életjáradéki szerződés a szolgáltatás jellegéből adódóan.

Előfordul, hogy a tartási szerződés során, a feltételek változása miatt a felek szerződést módosítanak, és a tartást életjáradéki szerződéssé alakítják.

Az életjáradéki szerződést nem csak magánszemély, de jogi személy is köthet. Lehetőséget biztosít továbbá, hogy az eredeti szerződő fél helyébe valaki más lépjen, és a fizetési kötelezettségnek eleget tegyen.

Az életjáradéki szerződés megkötése előtt érdemes megismerni a kötelesrész fogalmát is. Habár a törvényes örökös nem indíthat pert az örökhagyó halála után a tartásra kötelezettel szemben, a Ptk. a közeli hozzátartozók számára biztosít lehetőséget arra (meghatározott feltételekkel), hogy a törvényes minimum vagyonrészre igényt támaszthassanak. Kötelesrészre jogosultak köre az örökhagyó leszármazója, házastársa és a szülője.

Az életjáradéki szerződés útján történő ingatlanszerzés után a fő szabály szerint az ingatlan értékének 4 százalékában visszterhes vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettség keletkezik.

Kapcsolódó cikkek