Adásvételi szerződések megkötésekor a legfontosabb dokumentum az ingtlan tulajoni lapja. Ez sokszor már rendelkezésre áll az ingatlan megtekintésekor, de ha nem, akkor mi is be tudjuk szerezni online is, anélkül, hogy a földhivatalba mennénk. Ügyfélkapun kersztül mindenki letölthet évente 2 db tulajdoni lapot ingyen, így ha beleszerettünk egy lakásba vagy házba, akkor magunk is meg tudjuk nézni a jogi helyzetét.
Tulajdoni lapból két típust tudunk lekérni, szemlét vagy teljes másolatot. A szemle rövidebb, csak az ingatlan aktuális adatai tartalmazza. A teljes másolaton a korábbi bejegyzések is láthatóak úgy, hogy ami már nem aktuális az jelölve van: a sorszáma át van húzva és a bejegyzés mellett szerepel a törlő határozat száma is. A szemléből rögtön kiderül, hogy kik a tulajonosok, stimmelnek-e az adatok, és az is, hogy „tiszta”-e a tulajdoni lap. A tiszta tulajdoni lap azt jelenti, hogy nincsenek rajta terhek, mint pl. végrehajtási jog, özvegyi jog, jelzálogjog. Ha valami miatt fontos, hogy régebben kik voltak a tulajdonosok (pl. egy bonyolult örökösödési vita miatt nem lehetünk biztosak abban, hogy mások nem nyújtanak be igényt az ingatlanra), akkor teljes másolatot érdemes kérni.
A tulajdoni lap sokszor bonyolult és végső soron mindenképpen érdemes szakemberrel konzultálni róla, de néhány alapvető információt magunk is meg tudunk fejteni. Az adásvételi szerződést készítő ügyvéd mindenképpen le fogja kérni, és felhívja a figyelmet arra, ha valami bonyodalom van.
A tulajdoni lap három fő részből áll, amit római számokkal jelölnek. Ez előtt található az ingatlan helyrajzi száma és címe és az esetleges széjegyek. Előfordulhat, hogy a cím mellett „felülvizsgálat alatt” bejegyzést találunk, ettől nem kell megijedni. Folyamatban van a központi címregiszter létrehozása, ami gyakorlatilag országossá teszi a címek adatbázisát (eddig ez széttagolt volt, különöző nyilvántartások voltak). Azoknál az ingatlanoknál, ahol még nem történt meg a központi címregiszterből az adatok átvétele, ott ennek a szövegnek kell szerepelnie a tulajdoni lapon. Ezt tehát nem azt jelenti, hogy a cím hibás, hanem csak annyit, hogy ha összevetik a közpoti címregiszterrel, akkor adott esetben a cím változhat.
Ha vannak széljegyek, akkor azok a címet követik, ha nincsenek, akkor következik az I. rész. Ha széljegyet látunk, akkor azt azt jelenti, hogy a földhivatalban valamilyen eljárás van folyamatban, de még nincs róla végleges határozat. A széljegyek szövege általában közérthető, szerepel benne az eljárás lényege (az, hogy ki és milyen kérelmet adott be). A széljegyekre mindig érdemes figyelni, mert befolyásolják az ingatlan jogi helyzetét. Jelezhet olyan problémákat, amik miatt nem javasolt az adásvételbe belemenni, de jelezhet pozitív változást, ahogy egyszerű adminisztratív dolgokat is. Mindenképpen beszéljünk azonban szakemberrel, mert valószínűleg további iratokat is be kell szerezni, és egyeztetni kell a másik féllel.
A széljegyek típusait nem lehet felsorolni kimerítően, ezért következzen néhány példa:
- „Tulajdonjog bejegyzés iránti kérelem xy javára” – ha vevőként ezt látjuk, akkor szólaljon meg a vészcsengő, mert ez azt jelenti, hogy az ingatlan valakinek el van adva. A széljegyekhez tartozik egy határozatszám is, aminek része a dátum, amikor a földhivatalba be lett adva. Ebből láthatjuk, hogy mikor indult az eljárás. Lehet, hogy nincs semmi baj, született egy szerződés, amit közben felbontottak, csak a felbontást még nem adták be (mert akkor az is széljegyen lenne). Érdeklődjünk, legyünk óvatosak és konzultájunk szakemberrel.
- „Végrehajtási jog bejegyzése iránti kérelem xy javára” – ez bizony azt jelenti, hogy éppen most terhelnek rá az ingatlanra valamilyen tartozást. Ha ez az ingatlan vételáránál nagyobb összeg, akkor nem érdemes tovább gondolkozni a vételről (hacsak nem tévedés a széljegy), mert akkor csak a teherrel együtt tudnánk megvenni. Az is lehet viszont, hogy az eladó gyorsan kifizeti a tartozást (vagy a vételár egy részét közvetlenül erre fordítják), és akkor a széljegy gyorsan lekerül.
- „Jelzálogjog törlése iránti kérelem”, „Haszonélvezeti jog törlése iránti kérelem” – ezek jó széljegyek, mert az ingatlan terheit csökkentik. Valószínűleg a tulajdoni lap III. részén (ld. később) be van jegyezve jelzáljogjog vagy valakinek a holtig tartó haszonélvezeti joga. Ha ezek törlése széljegyen van, az azt jelenti, hogy az eladó már intézkedett: visszafizette a hitelt amit a jelzájogjog biztosított, vagy elindította a haszonélvezet megszüntetését.
A tulajdoni lap I. része
Az I. rész az ingatlan adatait tartalmazza, itt olvasható a mérete, az ingatlan-nyilvántartási megjelölése, az, hogy társasházi lakásról van-e szó, esetleg termőföldről. Itt tudjuk ellenőrizni, hogy az adatok (pl. a mérete) megfelelnek-e annak, ahogyan árulják. Ha házat veszünk, akkor fontos információ, hogy az épületek fel vannak-e tüntetve, ha a tulajdoni lapon „beépítetlen terület” megjelölés szerepel, akkor biztos, hogy ez nincs rendben. Hogy az épület megfelelően van-e feltüntetve, arról a térképmásolat ad információt, erre ebben a bejegyzésben nem térek ki.
A tulajdoni lap II. része
A tulajdonosok adatait tartalmazza. Itt szerepel minden tulajdonos (bizonyos személyes adataikkal) és az, hogy mekkora részük van. Itt tudjuk tehát ellenőrzni, hogy tényleg a tulajdonos akarja-e eladni nekünk az ingatlant. Ebből a részből derül ki az is, hogy milyen jogcímen szerezték az ingatlant (adásvétel, öröklés, ajándékozás, házastársi vagyonközösség) és mikor. Ha az ingatlannak csak egy részét szeretnénk megvenni, akkor a tulajdoni lapon szereplő többi tulajdonosnak elővásárlási joga van, gyakorlatilag helyettünk beléphetnek az adásvételi szerződésbe vevőként. A földhivatalba be kell csatolni az elővásárlási jogról lemondó nyilatkozatukat.
A tulajdoni lap III. része
Ez az ún. teherlap, mert ide jegyzik be azokat a jogokat és tényeket, amik az ingatlant teherlik. Innen derül ki ha hitel miatt meg van terhelve (ilyenkor jelzálogjog és elidegenítési és terhelési tilalom van bejegyezve) vagy valamilyen tartozás miatt lefoglalták (végrehajtási jog van bejegyezve vagy akár árverés). Ide kerül a haszonélvezeti jog, de ide jegyzik be azt is, ha szolgalmi jog terheli vagy ha a tulajdonosnak eltartási kötelezettsége van valakivel szemben.
A tulajdoni lapra sokféle jogot és tényt fel lehet jegyezni – olyanokat is, amikről ez a bejegyzés egyáltalán nem szól -, így nagyon fontos, hogy mielőtt vételi ajánlatot teszünk, konzultájunk ügyvéddel. Ha a tulajdoni lap „tiszta”, de a tulajdonosok tulajdonjoga nagyon friss, akkor érdemes körüljárni, hogy a szerzésük hogyan történt, mert bizonyos határidőn belül meg lehet támadni a tulajdonjog bejegyzését, és rossz esetben olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy foglalót, netán nagyobb összeget adtunk a bejegyzett tulajdonosoknak, miközben valaki más (pl. egy hirtelen előkerült másik örökös) tulajdoni igényt nyújt be.
