A ráépítés különösen aktuális téma, hiszen számos új állami támogatás kapcsolódik hozzá. Igen gyakori, hogy már meglévő épületre történik hozzáépítés, vagy akár újabb épületszint építés. Az esetek túlnyomó többségében jóhiszemű ráépítés eseteivel találkozunk. A ráépítési megállapodás birtokában az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzésre kerülnek a kialakult tulajdoni hányadok, amely a jövőre nézve teremt tiszta helyzetet.
Gyakori élethelyzet, hogy a fiatal pár, vagy a gyermek a szülő tulajdonában álló telkére, ingatlanára épít fel egy új szintet, vagy építi be a tetőteret. Ilyenkor a felek között közös tulajdon jön létre, a tulajdonszerzés a ráépítés befejezésével valósul meg.
A ráépítési megállapodás szerepe, és lényege
Még egy családon belül is kialakulhatnak későbbi jogviták. A kellemetlenségek elkerülése érdekében az érintetteknek érdemes írásban úgynevezett ráépítési megállapodást kötni, amelyhez ajánlott ügyvéd segítségét kérni.
A ráépítési megállapodás tartalmazza a felek hozzájárulását, valamint a ráépítés során kialakult tulajdoni hányadok rögzítésére szolgál. A tulajdoni hányad nagyságát és mértékét a teljes ingatlan értéke és a ráépített részre eső érték arányában kell meghatározni.
Az esetleges később felmerülő jogviták miatt a tulajdoni hányad megállapításánál a ráépítéskor érték az irányadó. Hétköznapi nyelven ezt úgy kell értelmezni, hogy ha egy 20 millió forint értékű ingatlanra, egy új, 10 millió forint értékű szint kerül ráépítésre, akkor a közös tulajdonban a tulajdonos 2/3, a ráépítő pedig 1/3 tulajdoni hányadra lesz jogosult.
Miért bízzuk ügyvédre a ráépítési megállapodás készítését?
Az interneten számos minta érhető el, de mivel életünk egyik legnagyobb beruházásáról van szó, érdemes körültekintően eljárni. Ráadásul a hitelből, CSOK támogatással épült beruházások esetében, a banki szerződés megkötéséhez a dokumentumok mellé ügyvéd által ellenjegyzett megállapodást kell csatolni. A támogatott CSOK feltételrendszere akár bankonként is eltérő lehet, a különböző feltételek közötti eligazodás meglehetősen nehézkes a laikus számára.
A ráépítés egyéb esetei
Jogosultság nélküli ráépítés
Jóval ritkább az olyan esetkör, amikor a ráépítés jogosulatlanul történik meg. Ebben az esetben az épület tulajdonjoga a földtulajdonosé marad, azonban a fellépő gazdagodás mértékét köteles az építtetőnek megfizetni. A földtulajdonos kérelmére, bírósági úton kötelezhető az építtető a föld, illetve a megfelelő földrész megvásárlásra. De az is előfordul, hogy a ráépítőt az úgynevezett földön használati jog illeti meg – az épület tulajdonjogának birtokában.
Rosszhiszemű ráépítés
Rosszhiszemű ráépítés esete közé sorolható, amikor a tulajdonos engedélye nélkül, vagy tiltása ellenére történik meg a ráépítés. A bíróság ebben az esetben dönthet a lebontásra kötelezés mellett is.
